A zsidó hagyományban több helyen is szerepel a dió. Legismertebb talán a peszáchi chároszet (chrajszesz) – az almából, dióból és borból álló keverék. Két másik, egymásnak meglehetősen ellentmondó szokás is kapcsolódik a dióhoz, melyet héberül egoznak (אגוז) neveznek. A héber betűk nemcsak hangokat, hanem számokat is jelölnek, így minden szónak van számértéke: a szót alkotó betűjelek által jelölt számok összege. Az egoz szó esetében a számérték 17.

A hagyomány két szót kapcsol még ehhez a számértékhez, ezek: a bűn, illetve a jó – két ellentétes fogalom. Ennek megfelelően a dióhoz is ez a két asszociáció kapcsolódik.

A bűn – héberül chet. Számértéke 17. Askenáz hagyomány, hogy ros hásánákor, illetve a tíz bűnbánó napon nem eszünk diót, hogy ezzel is mutassuk: megtértünk és tartózkodunk a bűnöktől.

Egy másik szokás viszont éppen ellenkezőleg, az áldás szimbólumaként használja a diót. Az esküvője előtti szombaton a vőlegényt felhívják a Tórához, és a felolvasás után cukorkával és dióval dobálják meg. A szokás a Talmudból ered: a vőlegényt és a menyasszonyt az esküvőn búzával, dióval és mazsolával dobálták meg, ezzel kívánva sok utódot a párnak. A XIX. század végén íródott Széfer Tááméj háMinhágim (A szokások magyarázatának könyve) szerint dióval, mandulával és mazsolával dobálják meg a párt. Eszerint a dió azt szimbolizálja, hogy Isten a vőlegény minden bűnét megbocsájtja az esküvője napján (a mandula termékenységi szimbólum, a mazsola pedig a bűntelenséget jelképezi).

Egy további magyarázat is összeköti a két fogalmat, mivel a házasság is lehet nagyon jó vagy nagyon rossz. A dió ezt a kettősséget jelképezi, akárcsak a mandula (lehet jó ízű, vagy keserű) és a mazsola (a bort használhatjuk szent célokra, de le is lehet tőle részegedni).

A most bemutatott, dióból és mandulából készült finomságot akár házassági évfordulóra is elkészíthetjük meglepetésként, hogy élvezzük a dió jó oldalát.

Csokoládés-grillázsos kosárkák

párve, glutén- és tojásmentes

225 g dióféle: mandula, pekándió, dió, mogyoró keveréke

110 g cukor

60 ml víz

2 tábla párve csokoládé (étcsokoládé)

A dióféléket a cukorral és a vízzel együtt vastag falú edényben feltesszük kis lángra melegedni. 160 fokig forraljuk a keveréket, ha nincs speciális ételhőmérőnk, akkor jeges vízbe cseppentsünk a forró cukros vízből, ha kemény masszává áll össze megszilárdulás után, akkor elég forró. A cukros masszát egyenletesen eloszlatjuk egy kivajazott sütőlapon. Kihűlés után darabokra tördeljük. A csokoládét vízgőz fölött megolvasztjuk, a cukrozott diódarabkákat belemártjuk, és sütőpapíron hagyjuk megszilárdulni.

A diófélék hajlamosak kukacosodásra. A tiszta, megpucolt szemeket tartsuk lezárt edényben, hűtőszekrényben, és felhasználás előtt alaposan ellenőrizzük, hogy nem támadta-e meg hernyó, moly, vagy más, tiltott állat.