Kóser biznisz Magyarországon

Bár az avatatlan szemek előtt jobbára rejtve, a hazai kóser élelmiszerpiac komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek során. Ezt a folytonos, és nem csak a hagyományhű zsidók számára érdekes átalakulást jártuk körül. 

Alig tíz-tizenkét évvel ezelőtt, min­den valamirevaló, a hazai zsidóság ál­lapota, illetve jövője miatt aggódó beszélgetés egyik jellemző té­mája volt a hagyományos zsidó élet­mód tarthatatlansága miatti ke­sergés. Va­lóban, az egy-másfél év­tizeddel korábbi állapotokra visszatekintve, nehéz lenne meggyökeresedett és a komolyan érdeklődők valamennyi igényét lefedő, mi több, megfizethető szolgáltatásokat nyúj­tó kóser infrastruktúrát az eszünkbe idézni.

A Kóser ellátás kihívásai

Márpedig a kósersági törvényeknek megfelelő élelmiszer-ellátás a zsidó élet egyik legfontosabb tartópillére – magyarázza kérdésünkre Oberlander Nachman, a Budapesti Or­todox Rabbinátus kósersági koordinátora. A zsidósághoz éppen csak közelítők számára talán ke­vésbé nyil­vánvaló, hogy a hagyo­má­nyokhoz ragaszkodó, azaz a Tó­rában lefektetett életvezetési sza­bá­lyokat megtartó zsidóságnak a kö­zösségi hitélet elsődleges terein kí­vül további, az étkezéshez kapcsolódó infrastrukturális feltételekre is szüksége van. A kóser, vagyis a vallási előírásokkal összhangban álló élelmiszerek fogyasztása ugyanis messze nem csupán a különösen szi­gorú hívekre jellemző, ezáltal vi­szonylagosan keveseket érintő ré­tegigény, hanem a zsidó létezés alap­jait érintő, a Bibliában lefektetett követelmény. A zsidó étkezési tör­vények ráadásul a test étrendjének szabályozásán túl, a lélek épülését is szolgálják. A kóserság rendelkezései teremtik meg tehát azt a szellemi emelkedettséget, amely a vallásosság élethez szilárd alapot biz­tosít.

 

A lakásbolttól a kóser piacig

Még másfél évtizeddel ezelőtt is ko­moly gondot jelentett a kósersági sza­bályok következetes betartása ha­zánkban. A kóser alapanyagok és kész­ételek beszerzése a határokon túl­ról nehézkes volt, az áruk pedig jócs­kán meghaladta egy átlagos ház­tar­tás fenntartásának megszokott kereteit.

A beletörődés nyugalmát a kül­földről hazatérő Oblath András ka­var­ta fel, aki saját és felesége spi­rituális kiteljesedésével párhuzamosan először a lakásán, majd egy Katona Jó­zsef utcai kis boltban, később a Dob utcában, a Gozsdu udvar be­járata mellett forgalmazott külföldről behozott kóser termékeket. Az idővel egyre ismertebbé és népszerűbbé váló kereskedés végül a Dohány utca 36-ban kötött ki.

Ezt az üzlethelyiséget vette át 2014-ben Győrfi László, aki Kóser Piac néven teljesen új szemléletet honosított meg a zsidónegyed szívében található üzletben. Az addigi, jórészt kül­földi termékek behozatalára épí­tő üzletpolitikát tudatosan igye­kezett elérhető árú hazai termékek forgalmazásával kiegészíte­ni. Hamar szembesülnie kellett azon­ban azzal, hogy az igyekezetét leg­kevesebb két, egyaránt nehezen le­gyűrhető akadály hátráltatja.

„Az első, hogy nem, vagy csak nagyon nehezen voltak elérhetőek jó minőségű, magyar gyártású, alapvető élelmiszerek, amelyekkel ki lehetett volna váltani a körülményesen és igen drágán beszerezhető külföldi megfelelőiket.” – magyarázza Győrfi – „Talán ennél is nehezebben megoldható problémát jelent, hogy még ha vállalkozó ked­vű szereplők piacra lépésével a helyzet változna is, miként lehet a korlátozott belföldi kereslet miatt a nagyüzemi termeléshez képest csekély mennyiségben előállított élelmiszert versenyképes áron tartani.” Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a többségében vallástalan magyarországi zsidóságot, az összetett törvények aprólékos betartása nyomán csak magasabb költségen feldolgozható kóser élelmiszerek fogyasztására lehessen bírni.

Kovács Ávi több izraeli és európai kósersági szervezet képviseletében mára szinte valamennyi szegmensét bejárta a kóser élelmiszer-iparnak, emellett saját kóser termékeket is elő­állít és forgalmaz. A londoni szék­helyű Kedassia kósersági szervezet magyarországi képviselőjeként és koordinátoraként nagyjából egy tucatnyi gyárat felügyel. „A leg­több cégnek kizárólagossága van a gyártásra, a terméket azonnal kül­földre viszik, mert a külföldi diszt­ribútorok nem tartják az ittho­ni piacot annyira érdekesnek, hogy megkeressék. Ezért sok termék ki­sebb európai boltokon vagy nagykereken keresztül kerül vissza Ma­gyar­országra, ami megnehezíti a boltoknak, hogy piacképes árat ad­janak.”

 

Kenyeret és tejet

A közgazdász végzettségű és kivi­te­lező cégével 2010 óta párhuza­mosan saját kóser pékséget is üze­mel­tető Győrfi László utólag ké­zen-fekvőnek tűnő irányba lépett tovább. Úgy döntött, hogy az Oberlander Báruch rabbi támogatásával életre hívott Semes pékség termékei mellett belátható időn belül saját gyártású tejtermékeket is a polcokra helyez. A kóser gyártáshoz elengedhetetlen szemléletmód és kapcsolatrendszer ekkorra a rendelkezésére állt, hiszen az a minősítési folyamat, amely egy rabbinikus tekintélyek által elfogadott és felügyelt rendszer keretében a termék előállítását végigkíséri, már magától értetődő volt számára.

Az általa előállított tartós tej cháláv jiszráél minősítésű, azaz a fejéstől kezdve kósersági ellenőrzés alatt áll. Ehhez persze a kívülállók számára elképzelhetetlen szigorúsággal szükséges megtervezni és felügyelni a gyártást, amely – mint a jelen esetben az Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft. üzemében – rendszerint sokmillió literes tejtermelő kapacitással bíró, alapvetően nem kóser tejtermékeket feldolgozó gyárakban kap helyet. „Először körültekintően meg kell vizsgálni, hogy az üzemben alkalmazott technológia megfelel-e a háláchikus, vagyis a zsidó jogban lefektetett előírásoknak. Ezt követően megoldást kell találni azokra a bonyolult, de a kósersági törvények miatt nagyon is lényegbevágó kérdésekre, amelyek törvényszerűen merülnek fel akkor, ha olyan eszközök igénybevételével (is) folyik a termelés, amelyeket egyébként nem kóser élelmiszerek előállítására is használnak.” – magyarázza Győrfi László.

A sajtok előállításakor például a cháláv jiszráél nyerstejből először ugyanilyen minősítésű nem nyers tej lesz, majd ebből készül el végül – adalékanyagok és kóser oltókultúra hozzáadásával – a késztermék. A prémium minőségű, kóser tejtermékek piaci megjelenését tovább nehezíti, hogy a nagy gyárak bizonyos

termelési volumen alatt ritkán csatlakoznak együttműködési kezdeményezésekhez. Ezzel együtt jelenleg is folynak tárgyalások kóser tejtermékek magyarországi gyártásáról, így a tervek szerint akár már a nem túl távoli jövőben a Kóser Piac polcaira kerülhetnek a jelenleg forgalmazott, külföldi aruk kiváltására alkalmas, jó minőségű, hazai készítmények.

 

Kóser húsvágás

A kóser élelmiszeripar különleges igényeinek kielégítése a két fiatal vállalkozó, Preiszler Dániel és Klopfer Dávid által alapított Kóser Hús gyártási helyszínein is magától értetődőnek számítanak. Mint ahogy az is, hogy az előállítási folyamat megszervezése és teljes körű felügyelete, például a zárt láncú kamerarendszer jelentősen bonyolítja, és persze drágítja a piacra jutást. Általánosan érvényes szabály, hogy minél jobban feldolgozott egy termék, annál nagyobb lesz az a különbözet, amit a hasonló, nem kóser forrásból származó készítmények megszokott árán felül fizetni kell érte a boltokban – tudjuk meg Preiszlertől.

A Kóser Hús márkanév alatt kapható szárnyastermékek esetében szintén jelentősen növeli a költségeket, hogy amíg egy nagyüzemi keretek között működő, átlagos vágóhíd naponta akár 5000 csirkét is levág, addig a kóser vágóhídon alkalmanként maximum 1500-1600 állattal számolhatnak. Annak érdekében, hogy a kóser szárnyashús vonzó alternatívát jelenthessen, a Kóser Piac állandó támogatással, kedvezményes áron kínálja a termékeket. A tervek szerint a paletta a jövőben marhahússal is kiegészülhet.

Kereslet és kínálat

További megoldandó problémát jelent, hogy a részben vagy egészben kóser módon étkezők száma még mindig nem haladja meg a néhány százat Magyarországon. Új érdeklődőket Győrfi szerint csak olyan átfogó marketingkampány segítségével lehetne szerezni, amely képes a kóser étkezés minőségi előnyeit hangsúlyozni. A kóser élelmiszerek fogyasztása ugyanis egyfajta garanciát jelent, ami a spirituális haszonnal együtt bőségesen kárpótol a többletköltségekért.

A pékáru, a tej és a hústermékek rab­binikus felügyeletét az angol Ke­dassia mellett Oberlander rabbi, a

Budapesti Ortodox Rabbinátus ve­zetője látja el. A Rabbinátus kó­sersági tanúsítványa, az úgynevezett hechser ma már számos további, Ma­gyarországon gyártott termékre rá­ke­rül. Oberlander látja el kósersá­gi

igazolással egyebek mellett az iz­rae­li Dror Yefet által hazánkban gyár­tott Fanan humuszt, vagy a Kle­náncz József méhészetében készülő mé­zeket is.

Fejlett magyar infrastruktúra

Kovács, aki Európa talán egyetlen kóser halfeldolgozó üzemét vezeti, több magyar gyárban is gyártat kóser élelmiszert, legújabb terméke pl. Magyarország legnagyobb nápolyigyárában, a Benei és Társa Kft. üzemében készül. „Amikor saját termék gyártásába kez­dek, a termékújítás során azt is fi­gyelembe veszem, hogy nekünk ott­hon mire lenne szükségünk, mi hiányzik a családomnak. Ehhez keresek gyárat, és mérlegelem, hogy életképes-e Magyarországon a termék vagy sem.”

A Budapesti Ortodox Rabbinátus felügyeli a zsidónegyed népszerű kóser vendéglátóhelyeit, a húsos konyhát vivő Carmel éttermet és a tejes Café Tel Avivot is. A nemzetközi és magyaros ételspecialitásokat kínáló, 100 fős Carmel éttermet és a kötetlenebb, lazább találkozóhelyet, a mediterrán hangulatú kávézót a már említett Preiszler Dániel vezeti. A közelben található, szintén a Budapesti Ortodox Rabbinátus által felügyelt Fröhlich Cukrászdával és a Magyarországi Autonom Orthodox Izraelita Hitközség által fenntartott Hannával együtt ma már négy kóser vendéglátó egység várja elérhető áron a vendégeket a fővárosban. 

„Mára jól szervezett infrastruktúrája van a kóser termékeknek, elérhetőek kedvezőbb árú Magyarországon előállított élelmiszerek is. Mivel ezek exportra is készülnek, bízom benne, hogy a gyártásuk hosszú távon a magyar közösség javát fogja szolgálni.” – összegzi Preiszler az örvendetes folyamatokat.

 

Hol nyaraljunk „kóserül”? Lassan kitör az is­ko­lákban a vakáció, és a családok nya­ral­ni indulnak. Két kü­lönleges úti­ célt sze­retnénk ol­va­sóink figyelmé­be ajánlani, ahol minden adott egy kóser nya­raláshoz.   Mazsök üdülő,Badacsonyto­maj Ha vízparti nyaralásra vá­gyunk, ak­kor irány a Ba­laton. A Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány gyö­nyörű, vízparti üdülő­jé­ben saját strand, úszómedence, igényesen ki­alakított bungalók és egy jól felszerelt kóser konyha várja az ide érkező csoportokat. Családi és közösségi nyaralásoknak, iskolai és más ifjúsági táboroknak egyaránt helyet ad az üdülő. Az ősfás park, a Balaton-felvidék megkapó szépségű kirándulóhelyei és persze maga a Balaton egyaránt lehetőséget ad az aktív pihenésre, ki­kap­csolódásra. Az üdülő étkezője mellett zsinagógaterem is helyet kapott, ahol az itt nyaralók imádkozni gyűlhetnek össze. www.mazsok.hu Csodarabbik útja fogadó, Mád Ha a badacsonyi dombok helyett inkább Tokaj-Hegyalja vonz bennünket, úgy re­mek – és kóser úticél – Mád, ahol az igényesen fel­újított rabbiházban kap­hatunk szállást. A Cso­darabbik útja fogadó közvetlenül a különle­ges szépségéről híres ba­rokk zsinagóga mellett fek­szik. A látogatóközpontban izgalmas tárlat várja az érdeklő­dő­ket a he­lyi zsidóság történetéről. Mádról kiindulva bejárhatjuk a csoda­rabbik út­ja elnevezésű zarándokútvonalat és a környék lenyűgöző látnivalóit. www.csodarabbikutja.hu

Réti János írása

A cikk az Egység magazin 96. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.