| Köves Slomó Budapest Mohélja, hivatásos körülmetélője, aki az Izraeli Rabbinátusnál és egészségügynél szerezte képesítését |
| A brit: a Körülmetélés Szövetsége Hayim Halevi Donin kalauza | Oberlander Snéor Zálmán körülmetélési ünnepsége | |
| Az élet kezdete, a körülmetélés Herman Wouk írása | Ritual Circumcision (angolul) | |
| Jody Rosenblatt Feld: Akit csak becsukott szemmel lehet látni… |
 |
Köves Slomó rabbi a hosszú elméleti és gyakorlati tanulás után az izraeli főrabbinátusnál, és az Egészségügyi Minisztériumnál tette le Mohél vizsgáit, így hosszú izraeli gyakorlat után 2002 szeptembere óta Budapesten is vállalja csecsemők körülmetélését.Egyesületünk ezen felül felnőttek brit miláját is megszervezi.
Köves Slomó rabbi elérhetőségei: 268-0183, 06-20-42-92-162,mohel@zsido.com.
Új élet – a Magyarországi Hitközségek lapja (2003): Új mohél Budapesten
Köves Slomó (23 éves) egy budapesti zsidó családban nőtt fel, azon családok egyikében, amelyeknél a hagyomány nem játszott akkora szerepet, s így fiukat sem metélték körül. Meglepetésként érte őket, hogy fiuk tinédzserkorba lépvén ezt maga akarta. Ám azt még akkor sem tudták volna elképzelni, hogy gyermekük személyében új mohélt is kap majd valamikor a magyarországi zsidóság. Slomó hosszabb távol lét után a napokban véglegesen haza tért ifju családjával Budapestre, személyében nem csak újabb rabbival hanem mohéllal is gyarapodottunk.
– Hány éves voltál, amikor körülmetéltek?
– Tizenkettő. Ez volt a születésnapi ajándékom. Ott, a műtőben az orvos kérdésére feleltem: ha megnövök, mohél leszek, vagy rabbi.
– Szüleid mit szóltak?
– Eleinte örültek az érdeklődésemnek, majd kicsit megijedtek, hogy mindenféle szokásokat hozok haza, azután megbarátkoztak a dologgal.
– Ebben az időben sokan találták meg hozzád hasonlóan a zsidóságukat?
– A kilencvenes évek elejétől jött a nagy hullám, amikor fiatalok és felnőttek jöttek rá, mit veszíthetnek, ha kimaradnak a hagyományból.
– Holott az utóbbi években nem is volt mohél Magyarországon.
– Van, de sajnos gyakran nem tudja vállalni a körülmetéléseket, ezért a Chábád-Lubavics közösség vállalta, hogy bárkinek hozat Izraelbol mohélt, aki ezt igényli.
– Most viszont már itt vagy te, hiszen nemcsak a rabbi-, de a mohélvizsgát is letetted: utóbbit Izraelben.
– Ezt a vizsgát az izraeli főrabbinátus három rabbija, valamint az ottani egészségügyi minisztérium hat orvosából álló szakmai bizottsága előtt kellett letennem. A vizsga igen szigorú, hiszen a mohélnak minden váratlan helyzetre felkészültnek kell lennie. Ilyesmi azonban csak nagyon ritkán történik meg, miután a műtét egy pillanat alatt megvan, s a nyolcnapos kisfiú idegrendszere még nem olyan fejlett, hogy sok fájdalmat okozzon neki a vágás.
– Fontos elem, hogy a gyermek ekkor kapja meg a nevét is.
– Így van, a nevet addig ki se mondják, nem is szabad. A hagyomány szerint a szülok próféciának engedelmeskedve mondják ki a brit milá idején a nevet, és számtalan esetben megtörtént, hogy az utolsó pillanatban nem az esetleg hónapok óta megállapított nevet ejtették ki a szájukon, hanem azt, ami az eszükbe jutott.
 |
– Saját fiadat is te metélted körül. Ő volt az első?
– Én metéltem, de távolról sem ő volt az első. A tanfolyam idején, a halachikus, valamint az orvosi elméleti részeket követték a gyakorlati foglalkozások, amelynek során előbb egy képzett mohél tanoncaként kellett britrol britre járnom Chádéra városában. Miután több száz briszt végignéztem, kaptam kisebb elvégzendő feladatokat, és utána – még mindig a mester felügyelete alatt – próbálkoztam meg jómagam is a vágással.
– Kit lehet megkérni arra, hogy kezdő mohél metélje körül gyermekét?
– Sok esetben rokont, ismerőst. Nekem szerencsém volt, mivel Izraelben szerényebb anyagiakkal rendelkező családok közül többen megbíztak bennem; én természetesen nem kértem tőlük pénzt.
– Mennyibe kerül a brit milá?
– Külföldön a tiszteletdíj a körülményektől függően több száz dollárra is felmehet. Magyarországon a Chábád Lubavics Egyesület eddig sem kért pénzt, ez után sem fogunk pénzt kérni, nehogy ez legyen az akadály valakinél. Aki úgy gondolja, alapítványunk számlájára befizethet egy tetszoleges összegu tiszteletdíjat.
M.S.
A szövetség jele
A brit milá szó szerinti jelentése: a körülmetélés szövetsége. Mint Mózes első könyvéből tudjuk: Isten Ábrahámmal kötötte meg ezt a szövetséget, egyúttal felkérte: magát és családja férfitagjait metélje körül. Ábrahám már 99 éves volt, de azután a zsidó újszülötteket – Izsáktól kezdve – már nyolcnapos korukban metélték körül. Az évezredek során e megkülönbözteto jel egyrészt elválasztotta a zsidókat az ot körülvevo népektol, másrészt megtartotta magát a zsidóságot. A parancsolatot sok nem vallásos zsidó család is megtartja, noha a micvát az elmúlt évtizedekben némiképp elhanyagolták. Az ősi szertartásra nem szokás meghívót küldeni, tudniillik ez akkora megtiszteltetés, hogy nem szabad visszautasítani – így inkább kihirdetik azt. A kisfiú és a mohél után a harmadik legfontosabb szereplő a szándák – koma -, aki a kisgyereket tartja. Negyedikként pedig, lélekben, ott van a szertartáson maga Élijáhu próféta is, akinek – miként Szédereste – szokás egy széket szabadon hagyni. Szándáknak lenni nagy tisztesség, amelyet a gazdagok sokszor meg is vásárolnak; hagyomány, hogy egy családban egy ember csak egyszer lehet koma. Egy nemrég a New England Journal of Medicine tudományos folyóiratban közre adott tanulmány szerint körülmetélt férfiak körében kissebb esélye van a penile human papillomavirus fertőzésnek. A körülmetélés ugyancsak csökenti a női oldalon méhrák kialakulásának valószínüségét. Circumcision, Penile HPV Infection, and Cervical Cancer