“BÉKE VELETEK” MARIENBÁDBAN

Kétséges, volt e még valaki aki annyira belülről ismerte   a lengyel zsidók Holocaust előtti életét mint Sólem Rabinovits, aki inkább írói álnevén, mint Sólem Áléchem vált világhírűvé. Nem kis szeretettel és ugyancsak sok gúnyos iróniával rajzolja meg hőseit, a mindennapok csetlő-botló, luft-gescheftekből élő hús-vér figuráit, akik egyszerre élelmesek és esendőek, ober-hóhemok és sajnálatraméltó balekok.

Annakidején, mielőtt a náci őrület megvalósította a tervezett “endlösung”ot, és Lengyelország, Galícia (és Magyarország!) a hagyományos, Tórahű zsidóság fellegvára volt, a vallásos zsidók nem voltak különösebben elragadtatva S.Á. írásaitól, mivel azokban — igen helyesen — egyfajta görbe tükröt, hitük és életmódjuk kigúnyolását látták. Ez már ahászkálá, a zsidó szellemi-vallási reform következménye volt. Azóta persze sok víz folyt le a Dunán, a Wistulán és a Dnyeperen és Sólem Rabinovits írásainak ironiáját már sokkal kevésbé érezzük élesnek, a görbe tükör mutatta kép mintha kiegyenesedett volna és a gunyoros lekezelést felváltotta a nosztalgia. Tóbiásnak, a tejesembernek, Motlnak és a többieknek ma más az optikája mint volt száz évvel ezelőtt.

A Marienbádban közölt levelezést nem kaftános, pajeszos zsidók írják, hanem a már modernebb, “felvilágosodottabb” varsói hitsorsosok (a feleség, Belcsi Kurlender, férjét Slajmét, furamódon Hitvesemnek titulálja leveleiben).

S.Á. ezen könyve meglehetősen eltérő, stílusában és tartalmában a többitől. Az Európa kiadó nagy érdeme hogy a magyar olvasóközönséggel megismertette ezt a rendhagyó könyvet, mely egy letűnt világot tár elénk.

 A fordító, Hollander György, az egyetlen író ma Magyarországon, aki jiddisből fordít. Ezt jól, gördülékenyen, zamatosan teszi és ezért bocsánatosak nála az olyan hibák mint a “lémáni gólem”, ahol az agyag szóból (jiddisül “á lájmener gojlem” = egy agyag bábu) helységnév lesz (102. oldal), vagy amikor felcseréli a bibliai Korachot az – ugyancsak bibliai – Dáriussal (113. oldal). Vagy az “Ómer” ami kéve és nem kalász (38. oldal). Lektor legyen a talpán, aki ezeket észreveszi, az olvasóról már nem is beszélve.

Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ez az első S.Á. kötet ami nem németből, illetve angolból vagy oroszból hanem eredeti jiddisből van fordítva és ez H.Gy. a neves nyelvész érdeme.

Sólem Áléhem héberül szószerint Béke Veletek. Ezt mondja a zsidó ember amikor barátjával találkozik és ezt mondja S. Rabinovits, amikor a varsói Nalewkit figurázza ki, mintegy hunyorítván egyet: jidelech, ne vegyetek túl komolyan…

Sólem Aléchem: Marienbád. Európa kiadó, 1996, eredeti jiddisből fordította: Hollander György. 179 oldal.

Naftali Kraus

Megjelent: Egység Magazin 6. évfolyam 25. szám – 2014. július 29.