| Mervay Mátyás A cserben hagyott hazafi – Zsidómentés a háborús Sanghajban című könyve mélyen belemerül azoknak az embereknek a történetébe, akik a második világháború alatt Sanghajban találtak menedéket. A szerző rendkívül érzékenyen és részletesen meséli el egy magyar születésű, Kínában felnőtt ember állhatatos munkáját, melynek során megszervezi a közel húszezer zsidó menekültet ellátó segélybizottságot Sanghajban. |
Sanghaj magyar vonatkozásai kapcsán napjainkban legtöbbször Hugyec Lászlót (1893-1958) szokták megemlíteni, akinek változatos stílusú épületeit a kínai metropolisz büszkeségének tekintik. Komor Pálról, akit gyakran „sanghaji Raoul Wallembergként” emlegetnek, már kevesebb szó esik, pedig jócskán megérdemelné ő is az utókor tiszteletét, hiszen 15-20 ezer Sanghajban menekült közép-európai zsidó.
Mervay Mátyás, aki az angol mellett kitűnően érti a kínai nyelvet is, a helyszínen is hosszú időt eltöltve tanulmányozta ennek a részint üzletembernek, részint tiszteletbeli diplomatának a dicsőséges életét és áldozatos munkáját. (Erről szólt a 2014-ben a Budapesti Történeti Múzeumban megrendezett – Vámos Pál kutatásain alapuló – Távoli menedék című kiállítás is.)
Mint a Zsilipben tartott beszélgetésből kiderült, a menekült zsidók igen változatos módon kerültek a távol-keleti nagyvárosba. Akadt közülük olyan, aki az első világháború utáni hadifogságát követően, Szibériából érkezve telepedett le Sanghajban, mások a második világháború alatti német megszállás, illetve a zsidótörvények következményei elől menekülve kerestek ideiglenes menedéket maguknak és családjuknak.
Sanghaj az 1920-1930-as években élte a virágkorát. Közép-Európából viszonylag kevesen, Nagy-Britanniából és Franciaországból annál többen érkeztek a Csendes-óceán mellé, a Jangce folyó torkolatához, Kína legnagyobb ipari városába. A nácizmus, az antiszemitizmus elől menekülő zsidók számára a távoli Ázsiába történő menekülést az indokolta, hogy az 1938-ban megtartott eviáni konferencián a jelenlévő országok Dominika és Costa Rica kivételével sorra elzárkóztak a befogadásuktól.
Komor Pál 1886-ban született Budapesten, nagyapja volt a komáromi Kohn Salamon rabbi. Édesapjával és nagybátyjával az 1890-es években vándoroltak ki Sanghajba, ahol Japánból származó emléktárgyakkal, műtárgyakkal kereskedtek. Az üzlet révén tetemes vagyonra tettek szert.
Magyarországon évtizedekig szinte semmit nem tudtak Komor Pálról 1973-ig, amely évben már az Egyesült Államokban élt, és ő volt az 1938 és 1943 között működő Nemzetközi Bizottság, a „Komor Committee” magyar irányítója. Ez a szervezet több több ezer zsidó emigráns, köztük százas nagyságrendben magyarok számára nyújtott segítséget új életük megteremtéséhez, az üldöztetés időszakának átvészeléséhez. A bizottság állította ki azokat a bizonyítványokat „Komor pass”-okat, amellyel az állampolgárságuktól megfosztottak igazolni tudták magukat a hatóságok előtt. Komor Pállal is ez történt, s a magyar hatóságok packázásai miatt soha nem tudta visszaszerezni az állampolgárságát. Sanghajban nem volt semmiféle hivatalos státusza, amit tett, mindig önkéntes alapon tette, ellenszolgáltatást soha nem kapott. Sőt 1942-ben illegális embermentő tevékenysége miatt a japán megszálló hatóságok letartóztatták. A helyi „magyar közösség doyenjét”, a Nemzetközi Bizottság egykori megszervezőjét már szabadlábon érte az amerikai atombombák ledobásának híre. Komor végül 1948-ban – a japán kapitulációt követően – hagyta el a Kuomintang és a kommunisták között dúló polgárháborúba süppedő Mennyei Birodalmat. Távol mind közép-európai szülőhazájától mind távol-keleti választott otthonától, 1973-ban a kaliforniai Santa Cruzban hunyt el.
A sanghaji Zsidó Menekültek Múzeumának falán elhelyezett kínai, magyar és angol nyelvű emléktáblán, arany betűkkel ez áll: „Mint az Európai Bevándorlók Szervezete Nemzetközi tiszteletbeli főtitkára Komor Pál és munkatársai a nácizmus elől Sanghajba menekült európai zsidóknak állítottak ki személyi igazolványokat és adtak meg minden lehető segítséget. Emlékük örökké éljen!”
Mervay Mátyás a pódiumbeszélgetést követően könyvének tucatjait dedikálta jövendő olvasói számára, eközben elmondta: folytatja kutatásait.
Az alábbiakban Salát Gergely sinológus, műfordító, egyetemi oktató könyvismertetőjét olvashatják a műről:
A könyv már most előrendelhető a Könyv Népe Kiadó weboldalán.