„És lett este és lett reggel, egy nap” – olvassuk a teremtés történetének. Bölcseink innen vezetik le, hogy a napok este, napnyugtával kezdődnek. Így a hetedik nap, a szombat – sábát vagy jiddis kiejtéssel sábesz – pénteken napnyugtakor kezdődik. A zsidó otthonokban ezt megelőzően gyújtják meg a szombati gyertyákat, elmondják az áldást és a szombati ruhába öltözött család elmegy a zsinagógába. Gyalogosan, hiszen ilyenkor már nem szabad utazni.
Péntek este illik szép ruhával megtisztelni a szombatot. Férfiaknak ez lehet öltöny, vagy alkalmi viselet, illetve fontos a fejfedő viselése (kipát biztosítanak a szervezők a helyszínen), nőknek pedig térdet és könyököt eltakaró, nem dekoltált ruha, blúz szoknyával, vagy alkalmi viselet. Mivel a szombat törvényei szerint tartózkodunk az elektromosság és elektronikus eszközök használatától, ne vigyen magával telefont, és semmiképpen ne kezdjen fényképezni.
Érdemes megjegyezni, hogy férfi és nő nem foghat kezet és nem is érintkezhetnek egymással. Így ne lepődjön meg, ha Ön férfi és a rebecen (a rabbi felesége) nem fog kezet bemutatkozásnál és természetesen ugyanez fordítva is igaz, ha nőként szeretne bemutatkozni a rabbinak.
A péntek esti ima két részre tagolódik: az első a kábálát sábát, a szombat fogadása zsoltárokkal és a jól ismert szombatköszöntő dallal, a Lechá dodival. Ezt követően a rabbi vagy a közösség egy tagja tart rövid beszédet a hetiszakaszról vagy más, a zsidó élettel kapcsolatos dologról. A szombatfogadás szövegét a Sámuel imájában a 166-171. oldalon találja, az esti imát pedig a 172-186. oldalon.
Kövesse a közösséget, hogy mikor állnak fel, ülnek le vagy hajolnak meg. A Lechá dodi című dal utolsó versszakát nyugat felé fordulva, állva mondják el, ezért a magyarországi közösségekben megfordulnak e pár sor eléneklésének erejéig.
A péntek esti imát kidus követi. Először szombatköszöntő éneket mondanak, majd a zsidó nő dicsérete, az Éset chájil következik. Ezt követően hangzik el a tulajdonképpeni kidus, a szombat megszentelése. A borra mondott áldás után minden résztvevő iszik egy keveset a borból, majd
a kézmosás és az azt követő áldás után csendben várják, míg a kidus vezetője áldást mond a két fonott bárcheszre (kalácsra) és megszegi azokat, majd oszt belőle a jelenlevőknek.
Ha hivatalos valahova péntek esti vacsorára, gyalogosan mennek majd a vendéglátó házáig. Szombaton olyan városokban, ahol nincs éruv vagyis szombati határ, nem szabad semmit kézben vagy táskában, zsebben vinni, érdemes ezt is szem előtt tartani. A lakoma borral és bárchesszel kezdődik és a birkát hámázon nevű asztali áldással ér véget.
Szombat reggel a zsinagógában
Szombat reggel hosszabb imát mondanak a zsinagógában. Ennek három fő része van: a reggeli ima (sáchárit), a tórai hetiszakasz és a prófétai szakasz felolvasása, majd a muszáf ima. A Sámuel imájában a reggeli ima a 13-31. oldalig a hétköznapi ima rendjét követi, majd áttérünk a 197. oldalra, ahol a szombat reggeli ima kezdődik és tart egészen a 227. oldalig. A tóraolvasáshoz tartozó imák és áldások a 227. oldalon kezdődnek, a hetiszakaszt, illetve a hozzá tartozó prófétai szakaszt külön chumásban, a Mózes öt könyvét és a háftárákat tartalmazó könyvben találja meg. A szombati muszáf a 241-256. oldalon található. A szombati nap során is érvényes, hogy illik szép ruhával megtisztelni a hetedik napot és ekkor sem használunk elektromos és elektronikus eszközöket, nem utazunk, nem telefonálunk, nem írunk, tilos a dohányzás, stb.
A szombat délelőtti imát gyakran követi rövid kidus a zsinagógában: áldást mondanak borra vagy pálinkára, majd egy kis süteményre és elhangzik egy hetiszakasz-magyarázat is. Ezt követően otthon tartanak lakomát, melyen ismét szombati kalácsot esznek, bort isznak és a hétköznapinál bőségesebb és gazdagabb lakomát tartanak, mely, akárcsak péntek este, asztali áldással fejeződik be.
Szombat délután kerül sor a mincha imára, melyben rövid tóraolvasás és ima szerepel, a Sámuel imájában a 265-286. oldalon. A mincha után sok helyen tartanak rövid tanulást. Ezt követi az otthonokban vagy a zsinagógában a szeudá slisit, a harmadik szombati étkezés, melynél nem mondunk kidust, de megszegünk ismét két szombati kalácsot. Ezt az előző kettőnél szerényebb étkezést még naplemente előtt meg kell kezdeni. Az étkezés után elmondott asztali áldást követően nem eszünk a hávdálá, szombatbúcsúztató szertartásig.
A csillagok feljövetele jelzi a szombat kimenetelét. Ekkor hangzik el a mááriv ima, amit havonta egyszer a holdszentelés (kidus leváná) követ, majd – a zsinagógában vagy otthon tartott – szombatbúcsúztatás, a hávdálá, mellyel elválasztjuk a szombatot a hétköznaptól. Egyes családokban a hávdálá után tartanak még egy étkezést, mely a meláve málká, a szombat királynő búcsúztatása nevet viseli.