A 11 éves Cvi Ben-Dávid Beer-Seván él a családjával. Néhány héttel ezelőtt Náchál Hábeszorban kirándultak, amikor szokatlan tárgyba botlott. Amikor felemelte, látta, hogy kis méretű agyagszobrot tart a kezében, mely női felsőtestet formáz.
A fiú édesanyja, a foglalkozására nézve idegenvezető Mirjám Ben-Dávid azonnal felismerte, hogy különleges és fontos leletről van szó, és haladéktalanul kapcsolatba lépett Oren Smuelivel, az Izrael Régészeti Hatóság területi régészével, aki a Negev északi részéért felelős.
Az archeológus a Ben-Dávid család kertjében találkozott Cvivel és családtagjaival, természetesen betartva koronavírus-járvány miatt bevezetett szabályokat. A fiú átadta a leletet, cserébe emléklapot kapott az Izraeli Régészeti Hatóságtól.
A Hatóságnál a vaskorral, illetve a perzsa időszakkal foglalkozó Debi Ben-Ámi elmondta: „A szobrocska, melyet Cvi felfedezett, nagyon ritka, és ezen kívül mindössze még egy ehhez hasonló található a Nemzeti Kincsek gyűjteményében. Feltehetően a polgári időszámítás kezdetét megelőző VI-V. század során használták, a vaskor végén, vagy a perzsa korszakban (másként: az első Szentély korának vége, vagy a Cionba való visszatérés kora). A hét centiméter magas és hat centiméter széles alak öntőformában készült női felsőtestet formáz, fején és nyakán kendővel. Arca sematikus, orra jellegzetes. A ő melle szabadon van, kezét mellkasa alatt fonja össze.”
A szakemberek elmondták, hogy a meztelen felsőtestű, agyagból készült női szobrocskák különféle korszakokban – többek közt az első Szentély korában – elterjedtek voltak Izrael-szerte. Amulettként tartották őket otthonokban, mert szerencsehozó, védelmi és anyagi biztonságot hozó hatást tulajdonítottak nekik.
Az antikvitásban nagyon magas volt a csecsemőhalandóság – a megszületettek körülbelül harmada nem élte túl a csecsemőkort. Nem sokat tudtak a higiéniáról és természetesen nem létezett meddőségi kezelés sem. Korszerű egészségügyi felszerelés hiányában az amulettek adtak reményt és fontos szerepük volt a segítségkérésben.
A szobrocska a Nemzeti Kincsek gyűjteményébe került, és ott vizsgálják a szakértők. „Cvi Ben-Divid dicséretre méltó állampolgári magatartást tanúsított [amikor átadta a leletet a Régészeti Hatóságnak] és így lehetőséget biztosított arra, hogy jobban megérthessük a bibliai idők kultikus gyakorlatát.”
zsido.com
Forrás: Arutz7