Kiállították a New York-i Sotheby’s-nél a 6,9 millió dollárért (2,4 milliárd forint) elárverezett Sem Tov Bibliát. A Sém Tov ibn Gáon rabbi által írt, misztikus-kabalisztikus kézirat 1312-ben, még a spanyolországi zsidó aranykorban, a spanyol inkvizíció bevezetése előtt készült. Színes, aranyozott, a zsidó, a keresztény és a muszlim művészet hatásairól egyaránt tanúskodó lapjai révén az ősi kézirat – történelmi és vallási jelentősége mellett – komoly művészi értékkel is bír. Az írott szöveg különleges betűi és azok koronái rejtett misztikus értelmet hordoznak – a világon mindössze négy hasonló kéziratot ismerünk. A szakértők hozzáteszik, hogy ez a kézirat kapcsolatban áll a legendás, a polgári időszámítás szerint 600-ra datált, mára elveszett Hileli-kódexszel, melyből egyébként rendszeresen idéz a szöveg. Az írott szövegben mintegy kétezer, különleges módon megjelölt, a többitől eltérő nagyságú betű szerepel, melyek titkos, kabalisztikus jelentést hordoznak.
„A kódex 1312-ben íródott a keresztény Spanyolországban, ahol a keresztényekre és a zsidókra egyaránt hatással volt a mór építészet és az iszlám uralom alatt levő Spanyolország kultúrája és esztétikája”
– mondta Sharon Liberman Mintz, a Sotheby’s kéziratokkal foglalkozó szakértője.
A könyv sok hányattatás és háború nyomán évszázadokra eltűnt, és csak a XIX. században bukkant fel újra. Útja során megfordult Jeruzsálemben, Bagdadban, Tripoliban, Londonban és Genfben is. Érdekes módon részben épp ennek köszönhetően menekült meg, magyarázta Liberman Mintz:
„Ez az utazás azért olyan izgalmas, mert a könyv már 1315-ben elhagyta Spanyolországot, így megmenekült az 1391-es forrongások és vérengzések elől, valamint az 1492-es [spanyolországi] kiűzetéstől, amikor számtalan könyv odaveszett. Aztán Izraelbe került, amit a keresztesek foglaltak el… és innen is megmenekült. Bagdadba jutott, és azt is tudjuk, hogy a bagdadi zsidó közösség mennyi támadástól szenvedett. Valahogyan eljutott Tripoliba, a második világháború Londonban találta – vagy talán Letchworth-ben – és túlélte a háborút. Sorsa a csodás túlélés története”.
A kódexet 1909-ben vásárolta meg David Sassoon, a héber nyelvű kéziratok neves gyűjtője. A kódex a gyűjtemény egyik központi darabja volt. Halála előtt Sassoon magához hívta a fiát, és felszólította, hogy a következő szavakkal beszéljen a tóratekercsekhez és a Sém Tov Bibliához: „Visszatérünk hozzátok és ti visszatértek hozzánk; nem feledünk el titeket sem ezen a világon, sem a másvilágon”. Sassoon 1942-es halálát követően a kódex számtalan alkalommal cserélt gazdát, míg végül a legújabb tulajdonosok – felmérve a kötet értékét és fontosságát – úgy döntöttek, hogy a nagyközönségnek is megmutatják e párját ritkító emléket. Ennek különös jelentősége van, figyelembe véve azt a tényt, hogy egy, az 1860-as évek végén készült feljegyzés szerint „Azon kívül, hogy valóban értékes tárgyról van szó, ez egyben igazi talizmán is: ahogy a könyv bekerül egy otthonba, a nehezen szülő asszony megmenekül a szülési fájdalmaktól.”