A nyugat-európai szélsőjobb az elmúlt évtizedekben átalakult. Politikájuk már nem a zsidók, hanem a bevándorlók ellen irányul. Vajon a menekülthullám megváltoztatja a Jobbik stratégiáját is? A nyugat-európai szélsőjobboldali pártokhoz hasonlóan témát váltanak, vagy kitartanak a hagyományos antiszemitizmus mellett? Erről beszélgettünk Juhász Attila politológussal és Hann Endrével a Medián vezetőjével.
Egy csodálatos barátság vége
„Az iszlám az emberiség utolsó reménysége a globalizáció és a liberalizmus sötétségében” – mondta Vona Gábor a két évvel ezelőtti törökországi látogatásán a moroccoworldnews.com szerint. Két hete viszont már a következőt írta ki a Facebook oldalára: „Keresztényként minden kultúrát és világvallást tanulmányozok, tisztelek és szeretek. Az iszlámot ugyanúgy, mint a hinduizmust vagy a buddhizmust. De ettől még vallom, hogy mindenki a maga országában, a maga földjén bontakoztassa ki a kultúráját és ne máshol.”
„Az al-Kaida által az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadások 9. évfordulóján, 2010 szeptember 11-én megrendezésre kerülő eseményen többek között Vona Gábor pártelnök, Khaled Naffa, a Magyar-Jordán Baráti Egyesület elnöke és Hegedűs Lóránt lelkész, a HAMASZ elnöke is beszél. Hegedűs egyesülete a Hazafias Magyarok Szövetsége, a szervezetet a köznyelv, az elnök, valamit a rendezvény meghívója is HAMASZ-nak nevezi.” – tudósított pár éve a Magyar-Arab Barátság napjáról az ATV.
A Jobbik újabban az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos akcióit is visszafogja. Egy évvel ezelőtt még gyakran hangoztatták a szolidaritásukat a palesztinokkal. Sőt, nem csak a támogatásukat fejezték ki, hanem párhuzamot vonva, metaforikusan is azonosították magukat a palesztin néppel. „Palesztinok leszünk a saját hazánkban” – ismételgették sokszor. Ez a szlogen azonban árulkodó, leleplezi, honnan fúj a szél. Miért pont palesztinok lennének a magyarok a hazájukban, miért nem tibetiek, kurdok, vagy csecsenek? Azért, mert a Jobbikban nem a kínaiakat, a törököket vagy az oroszokat tekintik ellenségnek, hanem a zsidókat. A palesztinokat is elnyomják a zsidók, a magyarokat is – ez az üzenet.
Mivel az egyszerű jobbikost nyilvánvalóan teljes mértékben hidegen hagyja, hogy mi történik a muszlim világban, az arab barátság hangsúlyozása egyértelműen a burkolt zsidózás egyik formáját jelentette az értő hallgatóság körében.
A menekültválság azonban összezavarta a viszonyokat. A szélsőjobboldali párt fél éve nem találja a hangot. A társadalmi előítéletekre előszeretettel rájátszó párt azzal szembesült, hogy a muzulmán menekültek miatt aktivizálódó előítélet szembekerül a korábbi retorikával.
Az ellenségem ellensége
– Az antiszemita-filoszemita megosztottság a jobboldali pártok között nem új dolog. Ha Európát nézzük, már a 70-es években kezdenek megváltozni a szélsőjobboldali pártok: fokozatosan visszaszorul a II. világháború utáni posztfasiszta vonal – amelynek egyik fő jellemzője az antiszemitizmus -, és megjelennek a bevándorlás-ellenes pártok. A nyugat-európai szélsőjobb – az ellenségem ellensége a barátom elvéből kiindulva – a zsidókat szövetségesnek tekinti a radikális iszlámmal szemben. Ennek semmi köze a mostani menekülthullámhoz, ez a folyamat már korábban elindult. A nyugat-európai szélsőjobboldali pártok inkább Izrael mellett állnak és politikájuk fókuszában a bevándorlás kérdése és az iszlám radikalizmus áll. Kelet-Európában teljesen máshogy néznek ki a szélsőjobb pártok, amelyeknél nagyon meghatározó az antiszemita retorika. Olyannyira különböznek a kelet-európai radikális pártok a nyugatiaktól, hogy az Európai Parlamentben a Jobbik képviselői függetlenként kénytelenek politizálni, mert egy frakció sem közösködik velük. A nyugat-európai szélsőjobboldali pártoknak ugyanis hazai választóik előtt lenne vállalhatatlan az antiszemita Jobbikkal szövetséget alkotni – elemzi a helyzetet Juhász Attila politológus.
A Political Capital vezető elemzője emlékeztet, hogy az ügynökvádba keveredett Kovács Béla próbálkozott valamiféle szövetséget létrehozni 2009-ben, ez az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége, amelynek jelenleg csak jobbikos tagja van. (A szövetség eredeti célja az volt, hogy hét országból 25 képviselőt gyűjtsön össze, ez a frakcióalapítás feltétele az európai Parlamentben. Mivel ez nem sikerült, az EP pártként ismeri el a szervezetet és e szerint támogatja. Az unió pénzéből gyakran rendeznek unió-ellenes kampányokat.)
Juhász Attila azt mondja, hogy használt a Jobbik bevándorlás-ellenes retorikát a mostani menekülthullám előtt is, ez leginkább Torockai Lászlóhoz, a határon lévő település, Ásotthalom polgármesteréhez volt köthető. Ezzel párhuzamosan azonban a Jobbik az iszlámmal kapcsolatban pozitív álláspontot képviselt. Ez az a vonal, amit a párt mostanában kezd levetni. Erre utal a fent idézett Facebookra kitett Vona-álláspont.
– A „nyugat halála” diskurzust felváltotta a „meg kell védeni Európát az iszlám radikalizmussal szemben” diskurzus – fogalmaz az elemző, hozzátéve, hogy ez a váltás vélhetően nem fogja a választók fejét összezavarni. Hogy miért nem? A Political Capital elemzői még 2011-ben megvizsgálták, hogy a Magyarországon élő etnikai-származási csoportokkal szemben mekkora az előítéletesség. A teljes népességen belül is magas az idegenellenesség, de a Jobbik szavazói között a legerősebb az ellenérzés. A Jobbik antiszemita szövegei miatt a jobbikos szavazók nagyarányú zsidó „beözönlésre” számítottak a kérdezés időpontjában, de kimutatható volt az arabellenesség is. Mindez akkor történt, amikor a Jobbikhoz köthető polgármesterek az „egyoldalú” nyugati orientáció kiegyensúlyozására arab üzletembereket próbált Magyarországra csábítani. Ebben a kutatásban azt is megfigyelték, hogy a Jobbik szavazói körében a zsidók tömeges „beözönlésének” hiedelme mögött a szélsőjobboldali párt ideológiája, a mindenre alkalmazható zsidó összeesküvés-elmélet sejlik föl.
Régi reflexek
A szélsőjobbos ideológiában minden társadalmi probléma mögött – így a bevándorlás mögött is – a „zsidók tudatos, saját érdekeiket érvényesítő, összehangolt cselekvése rejlik”. Juhász Attila szerint ez az, ami nyugat-európai szélsőjobboldali pártoktól távol áll. A zsidók világuralomra törésének elmélete viszont összeköti a jobbikos szavazókat. Az emberek fogékonyságát a konspiratív elméletekre időnként a Fidesz is kihasználja. A közszolgálati rádiónak adott szokásos pénteki interjújában legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök szolgálta ki ugyanezt a közösséget. A kormányfő tulajdonképpen azt mondta, hogy a menekültinváziót két csoport mozgatja: az embercsempészek, illetve a nemzetállamok gyengítését támogató aktivisták, akiket Soros György fizet – emlékeztet Juhász.
A rádióinterjún kívül egy konferencián is ugyanerről beszélt a miniszterelnök. A nol.hu tudósítása szerint Soros Györgyöt emlegetve arra figyelmeztette hallgatóságát, hogy ha nem állnak ki Európáért, akkor „a kontinens többé nem az itt élő polgárok Európája lesz, hanem néhány nagy pénzt mozgató, a nemzetállamok keretein túlgondolkodó, aktivista, senki által meg nem választott vezető hagymázas álmát teljesíti majd be a következő időszakban”. Soros György egyértelműen a zsidó, amerikai kapitalista toposzaként szerepel a szélsőjobboldali antiszemita retorikában. Emlegetése – Juhász Attila szerint – üzenet ennek a közönségnek. A politológus rámutat, hogy összeesküvéses retorikát folytatta a külügyminiszter is. „Tudjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok szeretne minél több bevándorlót látni Európában, nyilván ezért fogalmazták meg most a véleményüket” – idézte az MTI Szijjártó Pétert, aki Colleen Bell amerikai nagykövet kritikus szavaira reagált.
A Jobbik ebben az ügyben nemigen tud kitűnni, nem tud sokkal erősebbet mondani. Más elemzők szerint ezekben az esetben a kormánypárt retorikája ugyan hasonlít a Jobbik által propagált összeesküvés-elméletek világára, annyi különbséggel, hogy nem tartalmaz nyílt zsidózást. És az nagy különbség – állítják.
Arra a felvetésre, hogy a Fidesz oldaláról egyelőre jó stratégiának tűnik ez a politika, hiszen a legfrissebb közvélemény kutatások szerint erősödtek a kormánypártok, míg a Jobbik gyengült, Juhász azt mondja, ez nem biztos, hogy hosszútávon így marad. – Azt tudjuk, hogy van egy közös halmaz, amelyben olyan szavazók találhatók, akik a Jobbikkal és a Fidesszel is szimpatizálnak. De a Jobbik szavazóit nem csak a menekültkérdés foglalkoztatja. A Jobbik szavazóit erős kormányellenesség jellemzi, utálják a korrupciót, elégedetlenek az egészségüggyel. Mivel nem csak a menekültügy izgatja őket, a menekültügy kommunikálásával nehéz lesz őket átállítani a kormánypárt oldalára. A „pillanatot uraló” Fidesz ugyan erősödött az elmúlt hónapokban, de, hogy a menekültüggyel tartósan lehet gyengíteni a Jobbikot, azt nem merném állítani – mondja a Political Capital elemzője, hozzátéve, hogy nem szabad elfelejteni Tapolcát, ahol a Fidesz korábban erős volt, mégis a Jobbik nyert az időközi választásokon két körzetben is.
Csökkenő antiszemitizmus
Hann Endrének, a Medián ügyvezetőjének is feltettük a kérdést, hogy a menekülthullám hatására változhat-e a magyarországi szélsőjobb viszonya a zsidókhoz és az antiszemitizmushoz.
– Volt egy felmérésünk szeptemberben, amelyből kiderült, hogy a migrációs hullám befolyásolja a társadalom idegenekkel kapcsolatos nézeteit. Mára a bevándorlás a legégetőbb társadalmi problémává nőtte ki magát, és nőtt az emberekben a bevándorlókkal és általában a színesbőrűekkel szembeni távolságtartás. Mindeközben azonban általában véve nem váltak intoleránsabbá az emberek, sőt, például a zsidók és a melegek elutasítottsága minimálisan csökkent – válaszolta Hann Endre.
Ez azért különösen feltűnő a közvélemény-kutató szakember szerint, mert a különböző kisebbségi és „idegen” csoportokkal szembeni intolerancia általában nagy mértékben együtt mozog. Ami ennél is figyelemreméltóbb, az a Jobbik szavazóinak hangulatváltozása. Miközben a bevándorlókkal és a színesbőrűekkel szemben 10-12 százalékponttal nagyobb hányaduk fejezett ki határozott ellenérzést, az antiszemita és homofób nézetet hangoztatók aránya körükben számottevően csökkent: az előbbi 54-ről 47 százalékra, az utóbbi 71-ről 57-re. Mintha a menekültek elleni – mesterségesen is felkorbácsolt – ellenszenv más „célcsoportoktól” elszívta volna a megszokott indulati töltés egy részét.
Hann hozzátette: ennek az időszaknak az is fontos fejleménye, hogy a jelek szerint a Fidesznek a menekültválság kihasználásával sikerült elérnie az egyik nagyon fontos célját, a Jobbik erősödésének megállítását.
Ónody-Molnár Dóra