A Chábád Lubavics Mozgalom 30 éve kezdte meg működését Magyarországon. Az évfordulót az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség két új Tóratekercs befejezésével és a közösség szentendrei és újlipótvárosi zsinagógájának megnyitójával ünnepeli.
Az elmúlt 30 évben a Chabad mozgalom virágzó közösséget hozott létre Magyarországon. Az EMIH keretei között 17 rabbi, 3 városban, 10 zsinagógában szolgálja a hazai zsidó közösséget. A Chabad mozgalom ebben a három évtizedben több tízezer embert ért el, és segített hozzá ősei kultúrájának és vallásának megismeréséhez. A szervezet óvodát, iskolát és gimnáziumot működtet, történelmi zsinagógákat nyit újra és új közösségi helyszíneket hoz létre, továbbá élen jár a hazai kóser ellátásban és szolgáltatásban. Szeretetszolgálata révén pedig naponta több ezer rászorulónak segít vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.
A mai napon az EMIH két új zsinagógát avat fel a Duna mentén. A programsorozat a Parlament előtti rakparton található Cipők emlékműnél kezdődik délután fél háromkor. Itt kerül sor a közösség új Tóratekercsének ünnepélyes befejezésére. A résztvevők közösen fejet hajtanak az 1944-45-ben nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére, amit a gyász jeléül elmondott kádis ima követ.
A Tóratekercsek befejezéséül választott helyszín szimbolikus üzenettel bír. 75 évvel az embertelen tettek megtörténte után, azon a helyen, ahol a sok száz éves magyar zsidó közösség ártatlan tagjait kegyetlenül legyilkolták, az új Tórák avatása azt mutatja meg, hogy a magyar zsidóság tovább él, az újjászületéshez pedig az örök életet szimbolizáló Tórából merít a közösség erőt.
Az eseményen beszédet mond: Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, dr. Fónagy János, nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár, Menachem Margolin, az Európai Rabbinátus vezető rabbija és Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője.
Szentendrei zsinagóga
Szentendrén már a 18. század végén éltek zsidók, de a város központjában csak 1849 után telepedhettek le. A korabeli források 1840-ben 6, 1880-ban már 216 izraelita vallású lakosról tanúskodnak, ami a helyi népesség 5 százalékát jelentette. Számosságuk a későbbiekben sem változott nagy mértékben, 1941-ben 206 zsidó és 43 zsidónak minősített személy lakta a várost.
Szentendre első zsinagógáját és iskoláját a Patakparton egy bérleményben alakították ki 1861-ben, de helyet kapott itt egy lakóhelység a közösség kántorának és a tanítónak is. A zsidó iskolában átlagban 20-30 diák tanult.
1944 tavaszán a hitközség mintegy százhetven főt számlált, az iskola még tizenegy fővel működött. Pár hónap múlva a Duna-parti gettóból, Monoron keresztül Auschwitzba deportálták a közösséget. Az elhagyatott zsinagógában később szabóságot és cipészműhelyt alakítottak ki, ahol a Tóratekercsekből cipőbetétet készítettek. Erre a gyalázatos tettre utal Kertész Péter, Pulitzer-díjas író, 2009-ben kiadott, a szentendrei zsidókról szóló regényének címe: Cipőtalpbetét – Tórából.
A vészkorszakot körülbelül harmincan élték túl. Közülük néhányan újjászervezték a hitéletet, a zsinagógát még 1962-ig használták, majd szervezett formában évtizedekre megszűnt a szentendrei zsidó élet.
A mai napon azonban újra zsinagóga nyílik Szentendrén. A Cháj Galéria (2000 Szentendre, Pátriárka utca 6.) egyszerre fog otthont adni a zsinagógának, zsidó művészeti galériának és kóser kávézónak, ahol kulturális programok és közösségi események váltják majd egymást. A központot Myers Mendi rabbi és felesége Tzivia fogják vezetni.
Az avatóünnepség délután fél ötkor kezdődik. A szertartáson rabbivá avatják Menachem Myers-t, és elhelyezik a zsinagóga új Tóratekercsét.
Zsilip
Lipótváros hagyományosan a zsidó kulturális élet egyik központja Budapesten. Már az 1900-as évek elején nagyszabású tervek születtek a „Lipótvárosi Zsinagóga” megépítésére. Végül az építkezés elmaradt, de az ötlet nem felejtődött el. Ebben az időszakban főleg zsidó családok települtek ebbe a kerületrészbe. Sőt, a házak jelentős részét zsidó építtetők húzták fel. 1944-ben itt volt a nemzetközi gettó.
Az EMIH 2015-ben fogalmazta meg egy új újlipótvárosi zsinagóga építésének gondolatát. A választás egy patinás Duna-parti háztömb aljában régóta üresen álló ingatlanra esett. A 2500 m2-es terület kiválóan alkalmas egy kortárs zsidó közösségi központ kialakítására.
A hely neve ZSILIP lett.
A zsinagóga mellett több funkciót is magába foglaló intézmény mindenki számára nyitott lesz. A ZSILIP nemcsak a helyi zsidó közösség számára épül, hanem egész Budapest új színfoltja lehet. A zsinagógát is magába foglaló központot Glitzenstein Sámuel és felesége, Sosi vezeti majd.
Az ünnepségsorozat harmadik felvonásaként negyed hétkor avatják rabbivá Glitzenstein Sámuelt a ZSILIP Közösségi Központban (1137 Budapest, Újpesti rakpart 1.), és adják át Újlipótváros új zsinagógáját és közösségi központját.
zsido.com