Az 1800 éves darabokat a parkban végzett építési munkák során ásták ki a munkások nagy mennyiségű homok és sűrű növényzet alól.
Az építkezés célja az Izrael központi régiójában elhelyezkedő Rámát Gán szafariparkjában működő állatkórház területének bővítése. A hatalmas komplexumban a legmodernebb technika felhasználásával gyógyítanak majd madarakat és emlősállatokat is.
Az építési munkálatok során azonban különleges régészeti felfedezést is tettek a helyszínen dolgozók: két ősi kőkoporsót találtak a homok és a növényzet alatt. A szafaripark régi dolgozói felismerték a szarkofágokat, melyeket először évekkel korábban találtak meg a szafari parkolójában. Akkoriban nem sokat foglalkoztak velük, egyszerűen átszállították őket az állatklinika mellé, és az azóta elmúlt évek során teljesen megfeledkeztek róluk. Sűrű növényzet borította be a szarkofágokat, így aztán senkinek sem jutottak többet eszébe.
Néhány nappal ezelőtt azonban, amikor a helyszíni munkálatok a kérdéses területre értek, Rámi Tám, az afrikai szavanna zóna igazgatója észrevette a két, földből kiálló kőkoporsót. Azonnal kapcsolatba léptek az Izraeli Régészeti Hatóság illetékeseivel, akik nem sokkal később a helyszínre is érkeztek, és megdöbbenve konstatálták a két hatalmas kőszarkofág valódiságát.
A szakemberek vizsgálata alapján a szarkofágok nagyjából 1800 évvel ezelőtt készültek, a római korban, helyben – valószínűleg a Júdeai-hegyekből, vagy a Somronban (Szamária) – kitermelt kőből. Gazdag díszítésük arra utal, hogy magas rangú emberek számára készültek. Szakemberek a törökországi Márvány-szigeten helyi márványból készült szarkofágok másolatának tartják őket. Szimbolikus díszeik célja, hogy kísérjék és védjék a lelket a túlvilágban. A girlandok a hellenisztikus korszakot idézik. A tekeredő növényi szárak közt megbúvó oválisokból a szakértők szerint szőlőfürtök váltak volna az eredeti elképzelés szerint (ahogy azt más, hasonló faragványokon is látjuk), ám számunkra ismeretlen okból félbemaradt a felület kidolgozása. Mivel díszítésük megegyezik, a kutatók valószínűsítik, hogy férj és feleség, vagy egy család két tagja számára készültek. A pontos eredeti lelőhelyüket nem ismerjük, valószínűleg a szafaripark közeléből, az ősi, római kori Bnéj Brák területéről származnak. Bár purim közeledik, de peszách sincsen messze. A római kori Bnéj Brák szerepel a széder estén felolvasott peszáchi hágádában.
Forrás: Arutz7