Vajon kellett (volna) hálélt mondani az iráni csapás kivédése után? Uri Cherki rabbi szerint igen, írja az Arutz7. A vallásos-cionista közösségben igen elismert rabbi úgy véli, hogy mivel micva az Örökkévalót dicsérni, amikor csoda történik és az újholdkor és egyes ünnepeken mondott, Hálél elnevezésű zsoltárfüzér pedig éppen Isten dicséretéről szól, így ez a legalkalmasabb hálánk és köszönetünk kinyilvánítására. A rabbi azt is hozzátette, hogy minden valószínűség szerint még áldást is lehet mondani a Hálél felolvasása előtt.
| A zsidó ünnepek többségénél a reggeli ima egyik kiemelkedő része a Hálél elmondása. Ez az ima a 113-118. zsoltárokból áll össze, a szöveget áldás vezeti be és zárja le. Nevének jelentése: hálaadás. Szokás vidám dallamokkal énekelni, sőt, amikor erre lehetőség nyílik (tehát ha nem szombatról vagy főünnepről van szó), számos zsinagógában hangszereken kísérik a dallamokat. |
„Reggel egy tanítványom arról kérdezett meg, hogy vajon kötelessége-e elmondani az éjszakai események után a Hálélt. A volozsini Necivre [Náftáli Cvi Jehuda rabbi] hivatkozva, aki azt mondta, hogy amikor csoda történik, tórai eredetű kötelességünk dicséretet mondani, ez a döntés megállja a helyét.”
A rabbi arról is beszélt, hogy a következő nemzedékeknek vajon kötelessége lesz-e ezen a napon Hálélt mondani. Véleménye szerint hozzáértő rabbiknak kell összegyűlnie és megvitatnia a kérdést, „ám akkor, amikor a csoda történik, micva elmondani a Hálélt”. Cherki rabbi áldás nélkül mondta el végül a teljes Hálélt a támadás kivédésének másnapján.
A Hálélról itt olvashatnak részletesen.