Keleti Ágnes, a holokauszt egyik legismertebb túlélője, nem csupán saját traumatikus élményeit osztotta meg a világgal, hanem példaképként is szolgál. A budapesti születésű ötszörös olimpiai bajnok tornász, az élet iránti tiszteletét és szeretetét szüntelenül hirdette, amely fontosságát külön kiemelte 2020-ban, amikor az EMIH – Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség keretein belül adott életinterjút -, amely része volt annak a projektnek, amely a Sorsok Háza múzeum kiállítástervének megújítását célozta.

Emlékezés 77 – Interjú Keleti Ágnessel

Magyar Holokauszt Kutatási és Oktatási Központ Archívum A videókat készítették: Erős Iván, Jancsó Nyika, Rosta Gábor, Surányi Ádám, Tanya Aizikovich Munkatársak: Aggod Judit, Halmai Károly, Surányi Noémi Vágó: Kiss Richárd Az interjúkat készítette: Surányi András Szakmai vezetők: Köves Slomó, Ariel Efron

Az EMIH közel kétszáz holokauszttúlélővel készített interjút, hogy megörökítse a második világháború alatt és után szerzett tapasztalataikat.

Keleti Ágnes az interjú során arról beszélt, hogy milyen fontos az élet igenlése, és hogy a nehézségek ellenére is érdemes harcolni az életért.

Mindig van remény

Az ő története emlékeztet minket arra, hogy a szenvedés ellenére is létezik remény. Míg rengeteg jogsértés és fájdalom érte, Ágnes mindig visszatért az élet pozitív aspektusaihoz, és arra bátorította a következő generációkat, hogy ne adják fel a reményt. Az interjú során hangsúlyozta, hogy a szeretet, a család, és a barátság értékeinek megőrzése elengedhetetlen a nehéz időszakokban.

Keleti Ágnes nemcsak múltját osztotta meg, hanem a jövőbe is tekintett, célja volt, hogy a középpontban az élet ünneplése álljon. Szavaival és tetteivel inspirálja az embereket, és példát mutat arra, hogyan lehet túllépni a nehézségeken, miközben az élet szépségeire koncentrálunk. Az EMIH által létrehozott interjúk és archívumok nem csupán a holokauszttúlélők emlékét őrzik, hanem egyúttal a jövő generációinak is üzenetet közvetítenek: az élet igenlése, a remény és a szeretet mindig fontosabb, mint a múlt fájdalmai. Keleti Ágnes tehát nemcsak a múlt hőse, hanem a jövő ígérete is.

Emlékéből fakadjon áldás!

Keleti Ágnes 1921. január 9-én látta meg a napvilágot Budapesten Klein Ferenc és Gyárfás (szül.: Grünberger) Róza gyermekeként. A testnevelés és a torna iránti vonzalma már korán megmutatkozott, a Nemzeti Torna Egylet (NTE) színeiben kezdte meg a pályafutását. 1940-ben pedig már elnyerte első magyar bajnoki érmét. Az 1952-es olimpiai játékok talaj világbajnoka lett Helsinkiben. A következő olimpián, Melbourne-ben pedig három tornaszeren és csapatban is nyert. 1957-ben Izraelbe költözött, ahol főiskolai tanárként és edzőként dolgozott. Munkássága nyomán 2017-ben elnyerte Izrael legrangosabb kitüntetését is. Keleti Ágnes a magyar torna legkiemelkedőbb művelője volt, 46-szoros magyar bajnok és hétszeres csapatbajnok. Egy héttel 104. születésnapja előtt, hanuka utolsó napjának hajnalában hunyt el. Gyászolja családja, a magyar nemzet, Izrael és az egész világ.

Búcsúzunk Keleti Ágnestől

Hanuka nyolcadik napján elhunyt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a nemzet sportolója.

A holokauszttúlélőkkel készített további interjúk a holokausztmuzeum.hu oldalán érhetők el.

Megszakítás