Orbán Viktor ritkán szólal meg Magyarországot alapvetően nem érintő nemzetközi ügyekben, most mégis szót emelt a Közel-Keleten üldözött keresztények védelmében. "A magyar kormányt mélységes aggodalommal tölti el az a kegyetlen erőszak, amely már létében fenyegeti az iraki keresztény közösséget.
A helyzet napról napra tarthatatlanabb, és erre az Európai Uniónak határozott politikai választ kell adnia" – írta teljes joggal a miniszterelnök, arra kérve Herman van Rompuyt, hogy az Európai Tanács augusztus végi tanácskozása tűzze napirendjére a kérdést. Az MTI szerint a kormányfő "megerősítette, hogy Magyarország támogat minden olyan megoldást, amely garantálja e keresztény közösség létét és jövőjét", de hogy ez pontosan mit jelent, hogy Budapest ezzel elvileg támogatna-e egy, a politikai rendezést megelőző katonai megoldást is, vagy készek lennének-e menekült családokat is befogadni, az nem derült ki.
Kérdés, hogy az európai intézmények mit tudnak kezdeni az al-Kaidánál is veszélyesebb Iszlám Állam (IS, azelőtt ISIS) feketeruhásainak egyre kiterjedtebb és kegyetlenebb akcióival, mindenesetre egy politikai állásfoglalás segítene a nyugati közvélemény figyelmét felhívni erre a nagyon súlyos problémára. Miközben ugyanis a média teljes figyelmét az izraeli-gázai háború kötötte le, az IS egyre jobban terjeszkedik az iraki-szíriai határ két oldalán létrehozott "kalifátus" területén túl, az észak-iraki Moszulból például elüldöztek százezer keresztényt, a kurd jezida kisebbség soraiból pedig legalább ötvenezer embert. Összesen közel kétszázezer ember menekül előlük a térségben, főként kurd területekre.
A félszázezres létszámúra becsült IS, ahogyan eddig is, megöli, megkínozza, keresztre feszíti, sőt egyre többször lefejezi a "hitetleneket", köztük gyerekeket is, a nőket megerőszakolják, sokakat elrabolnak és rabszolgákká tesznek, akárcsak a szintén iszlamista, keresztényüldöző nigériai Boko Haram terrorszervezet. Az egyik vallási vezető szerint az IS "keresztény holokausztot" folytat Irakban. De nagy a veszélye egy szíriai keresztényellenes dzsihádnak is: az IS csapatai elérték Aleppo városát is, ahol a legtöbb szíriai keresztény él. Obama elnök a minap jóváhagyta a légicsapásokat az iszlamista fegyveresekre, és bár határozottan leszögezte, hogy amerikai csapatok nem térnek vissza harcolni Irakba, a napról napra drámaiabbá váló helyzet ezt felülírhatja.
Ben Rhodes, az elnök biztonságpolitikai tanácsadója legalábbis úgy nyilatkozott a Fox News-nak, hogy a légicsapások mellett szárazföldi erők bevetése is felmerülhet, humanitárius és embermentő céllal. Ez természetesen azt is jelentheti, hogy az amerikai kivonulás dacára ismét fegyveres összecsapások lesznek az amerikaiak és a terroristák között. Irakban jelenleg ezer amerikai katona állomásozik.
De mit jelent az IS keresztényellenes hadjárata Izrael számára? Ugyanazt a fenyegetettséget (hiszen a kereszténység mellett természetesen a zsidóságot, a „cionizmust" is támadják, mivel a nyugati civilizációnak üzentek hadat, nem egyes országoknak), csak még nem most. Az izraeli Channel 2 híradója szerint legalábbis az IS szóvivője Twitteren annyit közölt, hogy egyelőre a "hitetlenné" vált síita muszlimokkal akarnak foglalkozni. Izraeli katonai források szerint az IS alaposan figyelemmel kíséri az izraeli fejleményeket, sőt, a gázai műveletek idején maga is kilőtt rakétákat a Negev területére, a Hamászt támogatandó. Ugyanakkor akut veszélyt megfigyelők szerint az jelent majd a zsidó állam számára, ha az IS Jordánia felé is előre tudna nyomulni, úgyhogy nem kizárt, hogy Izrael segíteni fog a többségében palesztinok lakta hasemita királyságnak az iraki határ megerősítésében. Ne felejtsük, Izrael az egyetlen ország a térségben, ahol muszlimok, zsidók és keresztények szabadon gyakorolhatják a vallásukat. Éppen ez az a szabadság, amit a terroristák a legjobban gyűlölnek.