A Marakest és a Szaharát felkereső izraelieket az dühítette fel, hogy a turistáktól bevételt remélő helyi pásztorok kecskéket kötöznek az argánfák ágaira és pénzt kérnek azoktól, akik fotót akarnak készíteni erről – tudósít a World Israel News. A kecskék időnként maguk is felmásznak a fára, hogy friss leveleket fogyasszanak és a különleges látvány népszerű a turisták körében. Mivel az „attrakciót” nem lehet megrendelni az állatoktól, így a pásztorok biztosra mennek: maguk cipelik fel a kecskéket a fa lombkoronájára, majd lábaikat az ágakhoz kötözik, hogy ne essenek le és ne másszanak vissza a földre. Így mindig van mit fényképezni.
„Felháborító és ijesztő látvány volt több száz kecskét egy fára kötözve látni. Meg sem bírtak mozdulni. Ez valódi állatkínzás. A szerencsétlen állatok órákon át a tűző napon szenvedtek” – számolt be tapasztalatairól a marokkói nyaralásából hazatért Revitál.
„Először azt hittem, rosszul látok. Azután közelebb mentem a fához, és láttam, hogy a kecskéket az ágakhoz kötözték, hogy ne essenek le és a helyükön maradjanak. Csináltam néhány fotót, mire odalépett a pásztor és pénzt kért. Azt mondta, hogy takarmányra kell az állatoknak” – tette hozzá útitársa, Elá.
A csoportot kísérő idegenvezető, Nurit Kohén egy internetes posztban hívta fel a figyelmet az aggasztó jelenségre. „Először én sem vettem észre a trükköt. Mindig vizsgáljuk meg, hogy miről van szó valójában. Itt órákon át voltak szegény állatok kikötözve a forróságban. Meg sem bírtak mozdulni. A gazdájuk ezzel akart pénz keresni. Kihasználja és kínozza az állatait”.
Álmá Dáján, egy másik idegenvezető is alátámasztotta a kollégája által megfogalmazottakat:
„Én már sokszor láttam ilyet. Szörnyű érzés az állatok kizsákmányolását látni. Sajnos nem látok esélyt arra, hogy megszűnjön ez a gyakorlat”.
A kikötözött kecskéken felháborodott turisták most az interneten hívják fel a figyelmet a jelenségre, és arra biztatják a többi utazót, hogy ne adjanak pénzt a pásztoroknak, ha ilyesmit tapasztalnak. „Ha fizettek a pásztoroknak, akkor tovább folytatják, amit művelnek. Azt javaslom a Marokkóba látogató izraelieknek, hogy ne fizessenek nekik, mert így talán leszoknak az állatkínzásról”.
Amióta Izrael és Marokkó diplomáciai kapcsolatot létesített és elindultak a közvetlen repülőjáratok a két ország között, rendkívüli módon fellendült a turizmus. Ennek egyik oka, hogy nagyon sok izraeli rendelkezik marokkói gyökerekkel: 1948 és 1964 között mintegy 300 ezer zsidó vándorolt az észak-afrikai országból Izraelbe. Ők és leszármazottaik jelentik a beutazók többségét, akik a turisztikai attrakciók mellett felkeresik családjaik egykori lakhelyét és az ősi temetőket is.
Marokkóban kb. háromezer zsidó él napjainkban, akik több zsinagógát és kóser éttermet működtetnek. Az uralkodó kifejezetten szívélyes viszonyt ápol országa zsidó közösségével.
