Izgalmas régészeti leletekre bukkantak a kutatók az ősi Siló feltárása során – adja hírül az Arutz7.

Tel Siló, vagyis a mai Siló település közelében fekvő lelőhely gazdag zsidó történelemmel büszkélkedhet. A most felfedezett öt, teljes épségben megmaradt korsó egy, a talmudi korból (a polgári időszámítás szerinti 200-400 között) származó ház padlózata alatt sorakozott egy sorban. A szakértők szerint az egykori tulajdonosok a padlószint alatt helyezték el az agyagedényeket és a fennmaradó réseket földdel töltötték fel. Az edények teteje éppen elérte a padlószintet.

A régészek úgy vélik, hogy a korsókat azért rejtették a föld alá, hogy állandó, alacsony hőmérsékleten maradjon a tartalmuk.

Elhelyezésüknek köszönhetően az edények tökéletes épségben maradtak ránk és mivel a közöttük levő réseket már eleve földdel töltötték fel, további törmelék már nem hullhatott közéjük. Ez a szokatlan helyzet ad lehetőséget a tudósoknak arra, hogy különféle tudományos eljárásokkal részletes vizsgálatnak vessék alá a korsókat és egykori, mára már csak nyomokban megmaradt tartalmukat is.

 

No Title

No Description

 

Az edényeket Tel Siló déli lejtőjén végzett ásatások során találták meg. A feltárás eredeti célja az egykori városfal nyomvonalának pontos megrajzolása és az ősi kapu pontos helyének megtalálása volt. A helyszínen száz éve folynak az ásatások, az évek során nem egyszer találtak földbe süllyesztett, sorba rendezett agyagedényeket.

 

No Title

No Description

 

A Tel Silóban éppen egy évszázada folyó ásatások csodálatos és izgalmas leleteket hoztak felszínre. A helyszínen látványos régészeti parkot hoztak létre, mely egyre ismertebbé és népszerűbbé válik mind a belföldi, mind a külföldi látogatók között. Az Izrael középső részén található Efrájim-hegységben fekvő park gépkocsival egy óra utazásnyira fekszik mind Jeruzsálemtől, mind Tel-Avivtól. A helyszínen folyó ásatások során számos olyan lelet – például egy oltárszarv, áldozati állatok csontjai, cserépmaradványok – került elő, melyek megerősítik a Tánách, vagyis a zsidó Biblia beszámolóit. Napvilágra került egy olyan kőtalapzat is, melynek mérete megegyezik a Miskán méretével. A fölötte magasodó domboldalon nagy mennyiségű csontot találtak, ezek mind kóser áldozati állatokból származtak. A domb másik oldalán nem találtak ilyesmit. A Tóra előírásai szerint a nép által is elfogyasztható áldozatokat csakis a Hajlék közelében lehetett megenni, azaz egy olyan helyen, ahonnan a Hajlék még látható. Ezért hiányoznak a csontok a domb másik oldaláról, hiszen onnan már nem volt rálátás a Miskánra.

Fotó: Binyamin Region kommunikációs munkatárs

Rendhagyó országjárás: mit látott a frigyláda Izraelben?

A Jehosua vezette honfoglalás után a Miskán még hosszú évszázadokon keresztül használatban volt, egészen addig, amíg Salamon király fel nem építette a Bét Hámikdást, a kőből emelt Szentélyt a jeruzsálemi Templom-hegyen. Izraeli vándorlása alatt a sivatagi Hajlék számos helyen táborozott és története nem nélkülözte a kalandos elemeket. Alább ezt az utat követjük nyomon.   A … Olvass tovább