A világ legrégebben működő zsidó könyvtára Amszterdamban áll. A 400 éves intézményt az Ibériai-félszigetről elüldözött spanyol és portugál zsidók alapították a híres portugál zsinagóga tőszomszédságában. Az UNESCO 2003-ban a világörökség részévé nyilvánította az intézményt.
Az 1616 óta nyitva álló Livraria Ets Haim (Élet fája könyvtár) 30 000 darabos gyűjteménye elsősorban az inkvizíció elől menekülő zsidók és leszármazottaik kéziratait tartalmazza. A legrégebbi kötet a Rámbám (Maimonidész) által írt Misne Tóra egy példánya, 1282-ből. A könyv nagyszerű állapotban maradt fent, azonban az inkvizíció cenzora – egy katolizált zsidó – egész bekezdéseket húzott ki belőle.
Az üldöztetés elől Hollandiába menekülő zsidók nagyban gazdagították a befogadó társadalmat, mert élen jártak a kereskedelemben, a technológiai újításokban és a tudományokban. Különösen az orvoslás, a csillagászat és a filozófia területén értek el kimagasló eredményeket. A könyvtár egyik értékes darabja a XVII. században, héberül íródott „Csillagászati művek gyűjteménye” című kötet, illetve az 1780-ban, David Franco Mendes által írt hajózási szótár, mely holland, spanyol, portugál és francia nyelven sorolja fel a hajózási szakkifejezéseket, és hajók tervrajzait is tartalmazza. Mendes egyébként biztosítási ügynökként kereste kenyerét Amszterdamban, és a zsidó közösség egyik megbecsült tagja volt.
„Az Ets Haimot alapító és fenntartó emberek évtizedes üldöztetésen mentek keresztül. A könyvekből látszik, hogy milyen odaadással és lelkesedéssel vetették bele magukat a zsidó szövegek tanulmányozásába, amit immár szabadon megtehettek. A könyvtár e kulturális újjászületés tanúja.” – mondta Ruth Peeters, a könyvtár egyik alkalmazottja.
Hollandia a korszak egyik legtoleránsabb országa volt, ezzel együtt a kereszténység fontos szerepet játszott lakói életében. Bizonyos művek így a társadalmi elfogadás határait feszegették, amikor a keresztény hit tanításait vitatták. Ilyen a talányos elnevezésű „Különböző szerzők válogatott művei” című könyv, melyet Saul Levi Mortera írt spanyolul a XVII. században, és az Újszövetség hitelessége ellen érvel benne. Az ilyen művek általában megmaradtak kéziratnak és csak ritkán kerültek nyomtatásba, nehogy túl széles körben váljanak ismertté.
A zsidó közösséget megosztó személyek is nyomot hagytak a könyvtárban. Az eretnek nézetei miatt kiátkozott filozófus, Baruch Spinoza a portugál zsinagóga iskolájában tanult és feltehetően látogatta a könyvtárat is. A hírhedt álmessiás, Sábtáj Cvi követői is megfordultak a falak között. Egy huszonnégy Sábtáj-hívő által a mesterüknek írt levél is a gyűjtemény része. Ebben a szekta tagjai egyik társuk sorsát panaszolják el, akit a hitközség kizárt soraiból, amiért támogatta a hamis prófétát. A levél sohasem érte el Sábtáj Cvit, feltehetően azért, mert az idő közben áttért az iszlámra.
A második világháború a könyvtárat is érintette. A németek 1940-ben szállták meg Hollandiát, és azonnal elkezdték a zsidók deportálását. A közösség negyede élte csak túl a holokausztot. Bár a nácik nem rombolták le a portugál zsinagógát, a könyveket Németországba szállították. A háború után a gyűjtemény visszakerült eredeti otthonába és csak minimális károsodást szenvedett. A megtépázott amszterdami hitközség azonban nem tudta gondjárt viselni a köteteknek. Úgy vélték, a felújításra szoruló könyvtárépület nem alkalmas a régi könyvek tárolására, ezért 1979-ben Izraelbe szállították a gyűjteményt.
2000-ben sikerült megfelelő állapotba hozni az épületet, így a könyvek hazatérhettek. Az intézmény kezelői úgy döntöttek, hogy megosztják a lapokon rejlő tudást a világgal, és interneten is elérhetővé teszik a gyűjtemény darabjait. 2014 óta az Izraeli Nemzeti könyvtárral együttműködve digitalizálják az oldalakat. A teljes gyűjtemény ez év augusztusától válik ingyenesen elérhetővé az érdeklődők számára. A digitalizálás során a legmodernebb technológiát alkalmazták. A beszkennelt lapok különösen nagy felbontásúak, és a tárolóegységek ellenállnak minden problémának. Ezen felül az anyagot több szerveren tárolják a világ különböző pontjain, hogy fennmaradásuk biztosított legyen.
„Mint olyan sok holokauszt-túlélő, az Ets Haim könyvtár kötetei is különleges túlélőképességről tettek tanúbizonyságot. A mi feladatunk, hogy biztosítsuk e különleges gyűjtemény továbbélését az elkövetkező századokban.” – mondta Áviád Stollman, az Izraeli Nemzeti Könyvtár munkatársa.
„A digitalizáció segítségével juthat el e gyűjtemény a nagyközönséghez. Még nagyon sok titok lehet elrejtve a lapok között.” – tette hozzá Heide Warncke, a könyvtár kurátora.
A könyvtárnak helyet adó, kétemeletes épületet fából építették. Meredek, spirál alakú lépcső és két, nyolcszögletű, szórt fényt adó tetőablak található benne. A könyvtár évente csak néhány alkalommal látogatható, a vezetett túrákat előre kell lefoglalni, de kutatók számára bármikor engedélyezik a belépést. A szigorúság oka az, hogy el akarják kerülni a tömeges látogatás okozta páratartalom- és hőmérséklet-változást, mely rongálná a könyvek állapotát. Interneten keresztül azonban bárki bármikor betekintést nyerhet a gyűjteménybe a könyvtár weboldalán.
Forrás: JTA