Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

Úgy tűnik, meg lett az eredménye a korábban meghirdetett böjtnek és esőért való könyörgésnek, mert a hétvégén hatalmas mennyiségű csapadék zúdult Izraelre. Az elmúlt 18 év legszárazabb decembere után az egész ország vízben úszott, több városban az utakat is elöntötte az eső és leállt a közlekedés. A Júdeai-sivatagban és a Holt-tenger medencéjében a szinte egész évben száraz patakmedrekben (vádikban) nagy mennyiségű víz hömpölygött. Mint minden évben, túrázók hada lepte el ezeket a területeket – közülük többet mentőhelikoptereknek és katasztrófaelhárító egységeknek kellett kimenteniük. Egy apa és fia a tiltások ellenére az Og-patak medrében várta az áradást. Amikor a víz megjelent, már nem volt idejük kimászni a partra, és órákra a hideg vízben ragadtak, amíg a mentőegységek kórházba nem szállították őket.

A Földközi-tenger partján fekvő Cháderában pedig egy nagypapát és két unokáját kellett vízbe süllyedő autójukból kimenteni. A mentés során egy rendőrautó is a víz martalékává lett.  Az esőzést heves vihar is követette, mely fákat csavart ki és autókat rongált meg. A Hermon-hegyen erős havazás volt, és megnyitott Izrael egyetlen sípályája, mely 1600 és 2040 m között fekszik Izrael legészakabbi csücskében.

99 terrortámadás volt 2017-ben

Vasárnap az izraeli hadsereg összesítést tett közzé az 2017-ben történ erőszakos eseményekről. A jelentés szerint az elmúlt polgári évben húsz izraeli vesztette életét és 169 sebesült meg az összesen 99 terrortámadás következtében. Ez némi növekedést jelent 2016-hoz képest, de nem éri el az évtized első éveinek értékeit.  A hadsereg a titkosszolgálatokkal együttműködve 42 illegális arab fegyverüzemet leplezett le és 445 fegyvert kobzott el. Nádáv Árgámán, a belbiztonsági titkosszolgálat, a Sábák vagy Sin-Bét vezetője elmondta, hogy jelentős növekedés volt a “magányos farkas” típusú potenciális elkövetők számában. Összesen 1100 olyan személyt tartóztattak le, akik egyedül vagy néhány társsal, de terrorszervezet támogatása nélkül tervezték merénylet elkövetését. A tavalyi évben mindössze 400 ilyen gyanúsítottat vettek őrizetbe. A felderítés során nagy szerepet játszik a közösségi internetes oldalak figyelése, ahol sok elkövető előre közli, mire készül. A szervezett terrorizmusban való részvétellel gyanúsítottak száma is növekedett, összesen 3617 embert állítottak elő 2017-ben.

A Gáza-övezetben is rosszabb lett a helyzet idén, mint tavaly. Összesen 35 rakétát lőttek ki Izrael felé, míg 2016-ban csak 15-öt. Válaszképpen a légierő 59 gázai célpontot támadott: kiképző bázisokat, megfigyelő állásokat, fegyverüzemeket és rakétaindító állásokat.

Régi vita újratöltve

Az izraeli belpolitika egyik legtöbbet vitatott témája mostanában a terroristákra kiszabható halálbüntetés kérdése. Elvileg a katonai ügyészség számára mindig is nyitva állt a lehetőség halálbüntetés kiszabására, azonban két esetet leszámítva nem született ilyen ítélet.  Először 1948-ban, egy rögtönítélő bíróság végezte ki Meir Tobianskit árulás vádjával (a vád később hamisnak bizonyult és Tobianskit posztumusz rehabilitálták), a második kivégzés pedig 1962-ben történt, amikor a háborús bűnös Adolf Eichmannt akasztották fel.

Az Ávigdor Lieberman védelmi miniszter vezette jobboldali-szekuláris Jiszráel Béjténu párt kezdeményezésére a Kneszetben előzetes szavazásra bocsájtották a különösen kegyetlen terrorcselekmények elkövetőire kiszabható halálbüntetés bevezetését, melyet a képviselők 52-49 arányban elfogadtak. A törvényjavaslatot a miniszterelnök is támogatta.

Az indítvány ellenzőinek legfőbb érve az, hogy a halálos ítélet kiszabása és végrehajtása közötti időben – mely akár éveket is jelenhet – a világ bármely részén élő zsidók fokozottan ki lennének téve emberrablási kísérleteknek, illetve megtorló akcióknak. Véleményük szerint egyszerűen nem éri meg a kockázatot a kivégzéstől remélt elrettentő erő.

Legutóbb Jicchák Joszéf országos főrabbi is felsorakozott az ellenzők mellett, annak ellenére, hogy az őt első számú szellemi vezetőjének tekintő, a keleti vallásos zsidókat képviselő Sász párt a törvénytervezet mellett tette le voksát. A rabbi két indokot hozott fel a halálbüntetés ellen: az egyik a már említett, minden zsidót érintő fenyegetettség, a másik pedig az, hogy a törvény életbe lépése után akár zsidó terroristák kivégzése is elképzelhető lenne, ennek pedig komoly vallásjogi akadály van. A Tóra törvényei között szerepel ugyan a halálbüntetés, azonban annak végrehajtását kizárólag egy 71 tagú, nagy tudású rabbikból álló legfelsőbb bíróság, a Szánhedrin rendelheti el. Az elmúlt 1660 évben pedig már nem működik a Szánhedrin.

zsido.com