Az alábbi történet a Baba Száliról (1890-1984) szól, akinek nevéhez számtalan csodatétel fűződik:
Akkor történt, amikor a Baba Száli még Marokkóban élt. A faluban új mikvét (rituális fürdő) készítettek különlegesen pontosan kimért kabalisztikus méretek szerint. A mélyen a földbe vájt medence az alatta feltörő természetes forrásból kapta a vizét. Ám egy nyári napon a forrás elkezdett apadni, és hamarosan kiszáradt a mikve. Természetesen a közösség vezetőjéhez fordultak tanácsért, ő pedig elrendelte, hogy készítsenek egy másik, szintén különleges előírásoknak megfelelően kimért mikvét. A munkások neki is álltak, kiásták a szükséges medencét, ám nyár közepén Marokkóban nem esik az eső, nem tudták, hogyan fogják megtölteni. A medence megtöltéséhez tiszta esővízre volt szükség. A Baba Szálihoz fordultak, aki elment a helyszínre, majd égnek emelte a tekintetét, és így imádkozott:
„Világ Ura! Elrendelted, hogy tiszták és szentek legyünk. Mindent megtettünk, amit csak tudtunk, hogy ezt elérhessük, legjobb tudásunk szerint megépítettük ezt a mikvét, most pedig Tőled függ, hogy használni is tudjuk, a Te neved megszentelésére.”
A ragyogó kék égen hirtelen felhők jelentek meg, és hamarosan szakadni kezdett az eső. Nemsokára tele volt a mikve medencéje.