Szakemberek vezetésével és amerikai önkéntesek segítségével pár hónapja megkezdődött Hurkánjá romjainak feltárása, tudósít a United with Israel. A Júdeai-sivatag szívében fekvő, magaslatra épült erődöt mindeddig csak részleteiben tárták fel. A helyszín Jochánán Horkenoszról, a polgári időszámítás kezdete előtti második században élt főpapról kapta a nevét. Az erődöt vagy ő, vagy a fia, Alexander Jánáj építtette. Josephu Flavius zsidó történetírótól tudjuk, hogy Hurkánjá egyike volt annak a három környékbeli erődítménynek, melyeket Szalome Alexandra, Alexander Jánáj felesége nem volt hajlandó átadni a farizeusoknak.
Az erődöt, akárcsak más építményeket, a rómaiak által kinevezett uralkodó, az építkezéseiről ismert Hordosz (Heródes) építtette újjá és tette hírhedtté, ugyanis a kegyetlen uralkodó itt tartotta fogva és kínoztatta meg elfogott riválisait. Később, a bizánci korban kolostor létesült a helyszínen, mely egészen a középkorig fennállt. Egyes régészek szerint elképzelhető, hogy a holt-tengeri tekercsek között talált réztekercs Hurkánjára utal, amikor részletes instrukciókat ad arra nézve, hogy egy bizonyos misztikus kincset hol kell elrejteni. A kutatók szerint a Szentély kincseiről van szó, egyesek az első, mások a második Szentély kincseinek gondolják. A régészek valóban feltártak itt néhány két méter magas és egy méter széles, vagyis meglehetősen kényelmesen járható alagutat, melyekhez 45 fokban lépcső vezet le, ám kincsnek nem lelték nyomát.
A korábban katonai gyakorlótérként szolgáló területre a nyár elején érkeztek izraeli és amerikai régészek, valamint egy amerikai háborús veteránoknak régészeti feltárásokon való részvételt és munkaterápiát kínáló egyesülethez tartozó veteránok, összesen mintegy húszan, akik közös erővel láttak neki az izraeli sivatagi viszonylatban is szélsőségesen forró időjárásban a feltárásnak. Dr. Stephen Humphreys, a veteránok egyesülete részéről elmondta, hogy az izraeli régészek professzionális útmutatása mellett a traumatizált veteránok új célt látnak maguk előtt, új dolgokra koncentrálhatnak és ez segít úrrá lenni a nehézségeiken.
„Találtam valami különlegeset, és ahogy hallgattam a régészt, aki elmagyarázta, hogy mi ez, megdöbbentem: a kezemben tartott dolog lehet több száz, de akár ezeréves is”
– mondta az egyik önkéntes.
„Az ókori történelem a mi történelmünk és ahogy felfedezzük a történelmet, egyben történelmet is csinálunk”
– tette hozzá egy másik.
Mindeddig a bizánci kolostor alapjait sikerült kiásniuk. Az építkezéshez a második Szentély időszakából származó köveket használtak annak idején. A romok között egy korai arab írással írt felirattal ellátott, kék köves aranygyűrűt találtak, és megkezdték egy mindeddig ismeretlen mozaikpadló feltárását is. A hosszú távú célok közé tartozik az ásatás feltárása és a teljes konzerválás után, hogy nemzeti parkot alakítanak ki és megnyitják a területet a látogatók előtt, mondta el a helyszínen dolgozó egyik régész, dr. Oren Gutfeld.