A világ egyik legősibb zsinagógájaként számon tartott (egykori) damaszkuszi zsinagóga kincseinek veszett nyoma a polgárháború évei alatt. Bizonyos tárgyak külföldi orgazdáknál tűntek fel.
Feltételezések szerint akkor rabolták ki a javarészt romba dőlt Dzsobár zsinagógát, amikor az iszlamista lázadók 2013-ban elfoglalták a harcoktól különösen sújtott Kelet-Gúta városrészt. A tóratekercseket és értéktárgyakat az ostrom előtt biztonságba helyezték, de sok minden ennek ellenére elveszett. A hiányzó tárgyak között ősi, őzbőrre írt tóratekercsek, gyertyatartók és értékes kárpitok is vannak. A kincsek egy részével az őrzéssel megbízott személy távozott, Szíriából Törökország felé menekülve. Az általa elvitt tárgyak egy része török feketepiacokon tűnt fel.
Hásszán ál-Dimáski születése óta az egykori zsinagóga mellett élt, és a kormánycsapatok offenzívájakor hagyta el Damaszkuszt. Elmondása szerint az Asszad elnökhöz hű erők folyamatos bombázása miatt – a kerület legtöbb épületéhez hasonlóan – a zsinagóga is összedőlt, mindössze néhány tartóoszlopa maradt épen. Az Élijáhu prófáta néven is ismert, több mint ezer éves zsinagóga az utolsó működő zsidó imaház volt a területen a konfliktus kirobbanása előtt. Visszaemlékezések szerint kevesebb, mint egy tucat idős zsidó gyűlt össze imára az épületben hetente egyszer. Néhány, 2011 előtt készült fotón és videófelvételen látszik, hogy a zsinagóga belső tere szépen karban volt tartva, számos tóratekerccsel rendelkezett, mennyezetéről csillárok lógtak és padsorok töltötték ki a teret.
A polgárháború kezdetekor egy helyi fegyveres milícia, a Hárun ál-Rásid Brigád vette védelmébe a zsinagógát, majd azt ajánlotta a zsidóknak, hogy a közelgő ostrom miatt ürítsék ki az épületet és helyezzék biztonságba az értéktárgyakat. Ál-Dimáski szerint a tárgyak egy részét sikerült Izraelbe juttatni, de a többség török orgazdákhoz került.
Ez utóbbi feltételezést támasztja alá az a hír is, mely szerint a török hatóságok letartóztattak öt embert, akik két régi tóratekercset próbáltak értékesíteni 8 millió török líráért (472 millió Ft). A Tórák Szíriából származnak, azonban nem egyértelmű, hogy eredetiek. Az egykori szír múzeumi hatóság vezetője szerint a kilencvenes években ellopták és Izraelbe csempészték a tekercseket, majd Damaszkuszban másolatokkal helyettesítették azokat. A hivatalos szír álláspont szerint természetese a mostani műkincsrablásért is a zsidó álam tehető felelőssé.
Szíria és azon belül különösképpen Damaszkusz és Aleppó a világ zsidóságának egyik legfontosabb központja volt a középkorban. A közösség Élijáhu (Illés) prófétától számítja megalakulását. Az aranykor a keresztes hadjáratok pusztításával kezdődött, amikor a meghódított szentföldi városokban lemészárolták a zsidó lakosságot, és aki tudott, Szíria felé menekült. Feljegyzések szerint ekkor 50 000 zsidó érkezett egyszerre Damaszkuszba, és a zsidók sokáig a város lakosságának egyharmadát tetté ki. A hitközség létszáma a XX. századra elérte a százezret.
Izrael megalapításakor véres leszámolások kezdődtek, és a legtöbb szíriai zsidó elhagyta az országot. Akik az országban ragadtak, súlyos megpróbáltatásokat álltak ki. A legtöbb zsidót elbocsájtották állásából, állandó rendőri zaklatásnak voltak kitéve, nem hagyhatták el lakóhelyüket és nem kaptak útlevelet. A hatnapos háborút követően ismét gyilkos pogromok zajlottak. Izrael és az Egyesült Államok többször juttatott ki zsidókat országból, hol diplomáciai, hol katonai akció keretében. Voltak, akik embercsempészek segítségével próbálták elhagyni Szíriát, közülük többek örökre eltűntek. Napjainkban legfeljebb egy tucat idős zsidó maradt a háború sújtotta országban.
zsido.com
Forrás: Haaretz