Tisztelt Rabbi!

Egy rövid tanulmányt/elemzést írok a szabadságtéri alternatív emlékművel kapcsolatban. Ebből kifolyólag lenne szükségem információra az alábbi kérdésekkel, elsősorban az emlékkövekkel kapcsolatban.

-A mécses gyújtása ugyanúgy szokásos emlékezési eszköz, mint a keresztényeknél vagy csak a temetés alatt/előtt szokás?

Az úgynevezett nér-nesámát (lélek mécsesét) elsősorban a halálozási évforduló (jorcájt) napján szokták meggyújtani, ez egy olyan gyertya, ami 25 órát, az emléknap egész ideje alatt ég. A háláchá (zsidó vallási jog) említést tesz arról is, hogy a sírhely látogatásakor is gyújtunk gyertyát, valamint gyertyát gyújtanak Engesztelőnapon, Jom kipurkor is a zsinagógában. Mindezek mellet, a gyász első évében az előimádkozást végző gyászoló is gyertyát gyújt az ima ideje alatt. (Egyes szokások szerint 5 gyertyát, utalva a lélek öt szintjére.)

A lélek és a gyertya kapcsolatára Salamon király utal a Példabeszédekben (20:27.) "Isten mécsese, az ember lelke". A zsidó filozófia szerint, a kanóc szimbolizálja a testet, a láng a lelket, a viasz pedig a jó-cselekedet.

-Jól használom az emlékkő kifejezést, ha az apró kövekre is használom vagy csak a sírköveket hívják így?

Konkrétan az "emlékkő" kifejezést a zsidó biblia a főpap ruhájára tett drágakövekre (2Mózes 39.), valamint a Honfoglaláskor Józsua által felállított emlékkövekre (Józsua 4.) használja. 

Az a szokás, hogy zsidók köveket tesznek a sírhelyre (és nem virágot), nem háláchikus előírás hanem inkább szokás. Az egyik forrás szerint ez a halott iránti tiszteletadás formája, mivel ezzel jelezzük a később arra járóknak, hogy ennek az embernek a sírját sokan látogatják. (Támé háminhogim 1069 p.) Egy másik misztikus magyarázat szerint ez egy orvosság a felejtés ellen (Lásd Joszef Omec 273. old.).

 

 

Mások szerint a kő elhelyezés, magának a sírkőemelésnek a kötelességével függ össze, amelyet a Tóra először Ráchel temetésével kapcsolatban említ: "És fölállított Jákob oszlopot a sírja fölött, az Ráchel sírjának oszlopa a mai napig." (1Mózes 35:20.) 

-Az emlékköveket keresve úgy tűnt, hogy a zsidó áldozatoknak állított névtáblákat, emlékműveket is emlékköveknek nevezik. Ez a megállapítás helyes? Ha igen, akkor csak a magyar nyelvben vagy esetleg más nyelveken is így van?

A zsidó vallásban nincs emléktábláknak, emlékműveknek szimbolikája. Csakis halott sírjához emelt sírkőnek és köveknek van jelentősége.

-Ha jól tudom az emlékkövet látogatások alkalmakor kell elhelyezni a síron. Ez pontosan, hogyan működik, miért nincs egy-egy kőhalom minden zsidó síron?

Akit sokat látogatnak, és a látogatók tartják ezt a szokást, ott van.

-Holokauszt emlékműveknél vagy bármilyen a zsidóknak emléket állító műnél szokás-e ilyen emlékköveket elhelyezni?

Nincs megtiltva, tiszteletből lehet, de a vallási szokás magára a sírhelyre vonatkozik.

– Mit jelent a gyakorlatban az, hogy a sírhelyek tisztátalan helyek, elhagyásuk után el kell mondani egy adott imát? Illetve, ahol ugyan nincsen sír, de visznek oda emlékkövet az tisztátalan hellyé válik vagy ez csak egy nevetséges feltételezés?

A halotti tisztátalanság csakis a halottal való kapcsolatra, a temetőre, sírhelyre vonatkozik.

 

Mély hálával és tisztelettel, F. Csaba