Miközben a bolygó melegszik, és az erdőtüzek Kaliforniától Dél-Koreáig rengeteg helyen tombolnak, a kifejezetten száraz Izraelben folyamatosan csökken ezen esetek száma. Ez nem véletlen, a háttérben komoly innováció áll – derül ki az israel21c.org cikkéből.
Izrael történetének egyik legszörnyűbb tűzvésze 2012 decemberében volt. A tragédia 44 ember halálát okozta, 17 ezren voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból és 1,5 millió fa pusztult el. Amikor a füst eloszlott, a vizsgálat megállapította, hogy „jelentős, alapvető és súlyos” hiányosságok voltak a rendszerben a tűzoltási képességektől a legmagasabb kormányzati szintig bezárólag. Azóta sok minden megváltozott – mondja a lapnak nyilatkozó alapítványi szakember. Az erdőtüzek számának csökkenése nagyrészt a stratégiaváltásnak tulajdonítható, amely a korai észlelésre és a rövid reagálási időre, valamint az innovatív technológiára helyezi a hangsúlyt.
A Keren Kayemeth L’Israel-Jewish National Fund (KKL-JNF) legfontosabb eszköze a tüzek megfékezésében, sőt inkább megelőzésében egy hőkamerás rendszer, amely már három éve működik. Ennek egyik eleme egy olyan drón, amely 100 méter magasan lebeg a föld felett, hogy bármilyen látási viszonyok között, beleértve a sötétet is, adatokat gyűjtsön és azokat valós időben közvetítse.
A rendszer másik lába egy 10 méteres rúdra szerelt, nagy teljesítményű hőkamera, amely bármely közlekedési eszközre rögzíthető. Hamarosan egy újabb változat is üzembe áll, amely eléri a 30 méteres magasságot.
„A rendszer 100 kilométeres körzetben gyakorlatilag egy meggyújtott cigarettát is kiszúr”
– mondja Haim Tepperberg, a KKL-JNF végrehajtási igazgatója.
„Ez az a fajta felbecsülhetetlen értékű információ, amely segít nekünk abban, hogy a tűzoltók a legbiztonságosabb útvonalakon közelítsék meg és hagyják el a helyszínt. Gyakran nem a tűzhöz való eljutás jelenti a problémát, hanem az, hogy biztonságos utat találjunk a terület elhagyásához”
– teszi hozzá Moni Katz, aki részt vett a rendszer kifejlesztésében.
A KKL-JNF tűzvédelmi stratégiájának második része a tüzek terjedésének lassítása.
„A védelmi vonalat ebben az esetben a növényzetet jelenti”
– magyarázza Mor Ashkenazi, a KKL-JNF tűzvédelmi vezetője.
„A pufferzónák célja a települések védelme és az életek megmentése azáltal, hogy különböző sűrűségű és fajtájú fákkal rendelkező területeket hoznak létre”
– teszi hozzá. A növényzet ritkítására legelő állatokat használnak, de időnként jelentős számú fát kell kivágni ahhoz, hogy megszakadjon a tűz útja.
Elismerik, hogy az emberek nem mindig reagálnak jól, amikor látják, hogy fákat vágnak ki, meg kell győzniük őket, hogy ez a saját biztonságukat szolgálja.