Az ünnepen megengedett a főzés, ám kizárólag ugyanarra a napra főzhetünk. Az ünnepet követő napra nem készülhetünk, sem főzéssel, sem egyéb módon. Amennyiben viszont egy ünnepnapot rögtön szombat követ (akár szintén ünnepnapként, akár egyszerű szombatként), kénytelenek vagyunk még az ünnepen megkezdeni a szombatra való készülődést. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, az ünnepet megelőző napon el kell végeznünk az éruv távsilin szertartását, amely ezt lehetővé teszi.
Ez az éruv egy sült és egy főtt ételfélségből áll, például peszáchkor maceszből és valami más, megfőzött dologból, például kemény tojásból, vagy egy darab halból áll, melyeket még az ünnep beállta előtt el kell készítenünk, és félre kell tennünk. Ezzel megkezdjük a szombatra való felkészülést, és az ünnepen pusztán ezt folytatjuk. Az éruvra kiválasztott ételneműt a kezünkben tartva mondjuk el az áldást, valamint a hozzá tartozó, arámi nyelvű szöveget. Amennyiben ezt a szöveget nem értjük jól, jó, ha olyan nyelven is elolvassuk, amelyen értünk.
Az éruv távsilinhez használt ételekhez addig nem nyúlhatunk, amíg tartanak a szombati készülődés műveletei. Ha valaki véletlenül megeszi, vagy kidobja az éruvhoz használt darabokat, az érvénytelenné válik, és nem szabad folytatni a szombatra való készülődést. Szokás, hogy az éruvhoz használt kenyérféleséget (ide értve a maceszt is) tesszük az asztalra mindhárom szombati étkezéshez, amikor a két kalácsra, illetve peszáchkor a két szelet maceszra áldást mondunk, hogy még egy micvára felhasználjuk ugyanazt a darab ételt. Mindhárom szombati kidusnál erre a darabra mondják az áldást, és az utolsó, harmadik étkezésnél el is fogyasztják. A főtt ételt a péntek esti lakománál eszik meg általában.
Fontos, hogy az éruv nem ad felmentést olyan tilalmak alól, amik az ünnepen érvényesek. Nem gyújthatunk például a főzéshez új tüzet, csak olyan tüzet használhatunk a főzéshez, melyet már az ünnep beállta előtt meggyújtottunk. Ha egy lángot meggyújtunk az ünnep előtt, arról átvihetünk lángot egy gyufa, vagy gyertya segítségével. Eloltani nem szabad egyik lángot sem.
Ha valaki elfelejtett éruv távsilint csinálni, támaszkodhat arra a szokásra, mely szerint egy adott közösség rabbija mindig elvégzi ezt a szertartást, amikor szükséges, hogy az, aki megfeledkezett róla, az ő éruvja alapján készülhessen szombatra.
Az áldás szövege:
Áldott vagy te, Örökkévaló Istenünk, a világ Királya, aki megszentelt bennünket a parancsolataival, és megparancsolta az éruv micváját.
Utána ezt mondjuk:
Ez által az éruv által legyen szabad sütnünk, főznünk, melegítenünk, gyertyát gyújtanunk, és az ünnepnapon gondoskodnunk minden szombati szükségletről, magunknak és a többi zsidónak ebben a városban.
zsido.com
|
Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.
A zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről. A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját. Az EMIH technikai száma: 1287 |