Február 1-jén indult a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének tavaszi kurzusa. Csütörtök esténként 7 órától a kósersággal és a zsidó gasztronómiával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Február 15-én Oberlander Báruch rabbi: „Kósert, de honnan? Hekser-kérdések” című előadását hallgathatták meg a résztvevők. A szűk másfél óra lebilincselően érdekes volt.
Bevezetőként elhangzottak a kóserság alapjai: melyik állat kóser, hogyan kell levágni, hogy „az is maradjon”, illetve a kóser állatok származékainak (tojás, tej, tejkészítmények) kósersági szabályai. Arra vonatkozóan, hogy hiába kóser egy adott hús és kóser a tej, együtt mégsem azok, Oberlander Báruch remek hasonlattal élt: a kóser hús és a kóser tej együtt olyan, mint két gyerek: külön-külön rendben vannak, ám nem férnek meg egymás mellett.
Említést tett a zöldségek és gyümölcsök, valamint a borok kósersági szabályairól is. Elhang-
zott továbbá, hogy azon élelmiszerek feldolgozásánál, főzé-
sénél, melyek nem fogyaszthatóak nyersen (pl. tojás, krumpli), minden esetben jelen kell len-
nie egy zsidónak.
Mit tudunk vásárolni a boltban – vagyis mi az, ami kóser?
Szerencsére egészen széles a skála. Mindenfajta zöldség és gyümölcs rendben van. Megfelelőek továbbá a feldolgozatlan élelmiszerek, a só, a cukor, a liszt, az étolaj és még rengeteg egyéb, teljesen hétköznapi termék, mely szintén nincs ellátva kósersági pecséttel. Ilyen például a Coca-Cola, mely hiába kóser pecsét nélkül is, nekik több kellett.
Történt ugyanis, hogy nem szerettek volna lemaradni a kóser pecséttel ellátott Pepsi mögött, így felkeresték a Bnei brak-i Landau főrabbit azzal, hogy ők is szeretnének heksert. Igen ám, de ehhez tudni kellett a Coca-Cola összetevőit, ami – ugyebár – a titkosnál is titkosabb. Összeállították hát egy tízezer (!) adalékból álló listát, és azt mondták: ebből négy található meg a kólában. Ha a tízezerből akár egy is nem felel meg a kósersági szabályoknak, nem tartanak igényt a pecsétre. A főrabbi azonban ragaszkodott ahhoz, hogy pontosan tudja az összetevőket. Ekkor egy pszichológus segítségét kérték, akinek azt kellett eldöntenie, rábízható-e a főrabbira a titok. Ha ismerjük a történet végét, vagyis azt, hogy az Izraelben gyártott Coca-Colákon végül lett kósersági pecsét, akkor tudjuk, hogy megfelelőbb emberre nem is bízhatták volna a titkos receptet.
„Amit tegnap ettél, az vagy holnap”
Mint annyi mindennek, a heksereknek is van hierarchiája: vannak a kósersági pecsétek és vannak a még kóserebbek. Van, aki ért a témához, de nem szívügye. Van, aki nem elégszik meg a 99 százalékkal, csakis a százzal. Érvényes ez arra, aki adja a pecsétet, de arra is, aki megvásárolja az adott terméket. Minden pecsét közül legismertebb az OK Kosher.
Certification és az Orthodox Union, de rajtuk kívül rengeteg más szervezet, köztük az EMIH is állít ki kósersági bizonyítványt. Az Egyesült Államokban évente mintegy 1,2-1,5 milliárd dollár értékű kóser élelmiszer készül, melyet nem csak a vallásos zsidók fogyasztanak. A kóserság feltételez egy bizonyos szintet, minőséget, tisztaságot, és ezt sokan hajlandóak megfizetni. Nem véletlen hát az sem, hogy az EMIH-et is rendszeresen keresik fel hazai gyártók, akik termékeiket szeretnék teljesen vagy legalább részben (mondjuk az év egy bizonyos időszakában) kóserré tenni, és a cél érdekében hajlandóak alávetni magukat az ehhez szükséges folyamatnak. „Amit tegnap ettél, az vagy holnap” – mondjuk oly gyakran és élünk is egyre többen e szerint.
Molnár Zsófia
A következő előadás:
Barhesz vagy Bagel? – A regényes zsidó gasztronómiáról
– Rubin Eszter írónő (márc. 8.)
Részletek: http://zstsz.hu/mindent-a-koser-konyharol/