A Hanna Klub idei záró bulijára a ráckevei wellness hotelban került sor, ahová a lányok és asszonyok külön, bérelt busszal utaztak le. A több mint nyolcvan tagot mozgósító rendezvényen a szellemi táplálék sem maradhatott el. Oberlander Batsheva a zsidó lélekről, a test és a lélek viszonyáról, a szellemi és a fizikai tapasztalatokról tartott előadást. A szót vidám, boldog zene és önfeledt tánc követte. Aki pedig kimelegedett a testmozgástól, az úszómedencében hűsítő frissülést nyerhetett és a táncparkett is visszavárta. A „hannások” igazi kikapcsolódással kezdhették a nyarat.
Közel félszázan gyűltek össze a Vasvári Pál utca-i zsinagógában július 2-án este, hogy megünnepeljék Menachem Mendel Schneerson rabbi, a lubavicsi rebbe jorcájtját. Hogy miért nem a születési napját? – tette fel a kérdést a nem csak szellemi táplálékban dús összejövetelen Köves Slomó rabbi – Mert egy cádik élete és munkássága igazi értékét csak a halála után tudjuk felbecsülni. Amikor születik valaki még nem tudjuk, hogy mi rejlik benne. A jó és a rossz ígérete egyaránt benne van. Jákobról is azt mondja a Talmud, hogy nem halt meg, mert a leszármazottaiban és a jó cselekedeteiben tovább él. Egy emberről a születésekor még nem tudjuk milyen lesz, csak a halálakor tudatosodik, hogy mit veszítettünk vele.
A fabréngenen Köves Slomó rabbi ismertette, hogy mit jelent a Rebbe fogalma és miről is szól az őt övező tisztelet. Beszélt a csodarabbi fogalmáról és arról, hogy kifezejezetten Schneerson rabbi hogyan hozta mozgásba és ébresztette fel réveteg melankolikus álmából a világ zsidóságát a Holocaust után. Hogyan adott értelmet és tartalmat olyan alapvető zsidó fogalmaknak mint a messiás vagy a minden zsidóban élő az isteni szikra. A résztvevők videofilmet is láthattunk a Rebbéről és a személyes találkozásról szóló beszámolókat haszid dallamok éneklése követte. Mindeközben nem hiányoztak a finom falatok és az ízletes italok sem. A haszid összejövetel teljes hanganyaga meghallgatható ahttp://www.zsido.com/mp3/rebbejorcajt2007a.wav internetes címen.
A Köves otthonban másnap pedig a rebbecenek irányításával a nők emlékeztek meg a Rebbe halálozási évfordulójáról. A videofilmek megtekintését követően Oberlander Batsheva, Köves Dvora, Hurwitz Dvora, valamint Nógrádi Sára Rebbével kapcsolatos személyes élményeit osztotta meg. Bielitzky Menucha is egy igazán megindító a Rebbével kapcsolatos történetet osztott meg a résztvevőkkel.
Ünnepélyes záróaktussal befejeződött a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének ez évi kurzusa. A záró előadásokat követően a hallgatóknak a tanfolyam elvégzését tanúsító okleveleket nyújtottak át. A Rási vizsgaverseny első helyezettje Székely Anna egy Izraelbe szóló repülőjegyet, a 2-6. helyezettek Schwartz Péter, Harmati István, Csányi Ágnes, Földes Anna és Sziklai Klára egy teljes Chábád kiadású könyvsorozatot vehettek át Köves Slomó rabbitól.
Sávuot ünnepére Oberlander Báruch és Köves Slomó szerkesztésében új Ákdámut fordítást jelent meg. Az Ég és Föld találkozását, a Tóraadás aktusát leíró, misztikus tartalmú, arámi nyelvű vers a zsidóság egyik legismertebb és legjobban kedvelt vallásos költeménye.
A szerző, Meir ben Jichak rabbi a mai Németország területén a XI. században élt. Az Ákdámut szövege magyar nyelven először jelenik meg Simon Sároni szakavatott fordításában.
A rabbinikus bírósághoz csatlakozott Jirmije Cohen, párizsi rabbi. A bíróság két másik tagjával, Oberlander Báruch és Köves Slomó rabbival együtt egy válást intézett.
A get elkészítése mindig bonyolult és komplex feladat, a válólevél megírása ezúttal is Köves Slomóra várt. Régi hiányt tölt be a bíróság, hiszen sokáig nem működött. Így meglehetős restancia halmozódott fel. Sokan várnak arra, hogy házasságuk felbontását a rabbinikus bíróság szentesítse
Lesznek, akik rá sem ismernek majd a Vasvárira, amely hamarosan felfrissülve és üdén fogadhatja híveit…
A kultúrtermet és a hozzá vezető folyosót kifestették és rövidesen a terem falait minden oldalról beborító könyvek is új polcokon lelhetnek majd otthonra. A konyhába is új bútorok kerültek, valamint a falak is ki lettek festve. Minderre közösségünk önzetlen erőfeszítéséből kerül sor. Áldozatos munkájáért és bőkezű anyagi hozzájárulásáért külön köszönet illeti Földes Zsoltot, Bozsó Anettet, Dror Jafetet, Zeev Rottenberget, Jakal Zoltánt és feleségét. Nélkülük a Vasvári nem öltözhetett volna új ruhájába.
Aki Sávuot, a Tóraadás ünnepének előestéjét és éjszakáját a Vasváriban tanulással töltötte, Ő bizony nem bánta meg…
Igaz egy szemhunyásnyit sem aludtunk, de kit érdekelt ez akkor. Este fél kilenctől hajnal hasadtáig jó társaságban, imákkal, jó előadásokkal, kellemes ételekkel és italokkal múlattuk az időt. Az ünnepi vacsora finom volt és ízletes, a változatos, több mint 15 témában tartott, különleges előadás pedig egytől-egyig érdekes volt. Szabad-e idegen nyelvre fordítani a Tórát? Mit mond a Tóra a génmódosításról? Mit mond az időről és a térről a filozófia és a haszidizmus? Ki volt Rási? Kóser-e a tömött liba? Milyen betűkkel írták a Tórát? Mióta nem beszélnek a zsidók héberül? Hogyan lettünk emancipálva? Miért helytelen Freud képe Mózesről? Milyen ember volt a „kántorok királya”? – Josele Rosenblat. Külön dicséret illeti a felkészült előadókat, akik rövid 20 percben összetudták foglalni modókájukat.
Én már várom a következő Sávuoti éjszakát.
A Chábád Lubavics által szervezett Lágbáomeri szabatéri piknik programon több százan jelentek május 6-án vasárnap.
Gyerekek, felnőttek, idősek és fiatalok délután két órától sport versenyeken vettek részt, majd a gyerekek kiselőadása, a rabbik beszéde és a 16 órás (kisebb-nagyobb malőrökkel beinduló…) tűzgyújtás után finom falatok vártak mindenkit. Úgy hogy, akik este nyolckor érkeztek, azok sem jöttek hiába. Mendel Oberlander vezetésével több tucat férfi a reggel elmaradt tfilin-kötést is pótolhatta.
Köves Slomó rabbi, felesége Dvora, a gyerekek Muski és Salomke, illetve fiatal csapatunk Peszach után izgalmas kalandra indult Munkácsra és környékére. E térségben, a kárpátaljai régióban működött valaha a kelet-európai zsidóság egyik legfontosabb központja.
Munkácson a zsidó lakosság többségben volt a nem-zsidó lakossággal szemben. – Tudhattuk meg Arje Halpert bácsitól, aki Munkácson nőtt fel még a háború előtt. Annak idején még a nem-zsidók is beszéltek jiddisül. Nem csoda, ha Munkácsot „Kis-Jeruzsálemnek” is nevezték a helybéliek. A kicsiny, de lelkes munkácsi közösség Lebovics Ábrahám vezetésével nagy örömmel fogadta a Pestről érkező küldöttséget.
Csütörtökön Munkács városát, pénteken a környékét jártuk be. A Sabatot együtt töltöttük a helyi közösséggel. De a szombat bejövetel előtt még kimentünk a szabadba, ahol megtanulhattunk lóháton ülni, „paintballozni”, és tűzön sütni is. Ungvárról még Teichmann rabbi is csatlakozott hozzánk. Vasárnap a kisebb, de jelentős falvakat jártuk végig. Nem hagyhattuk ki Nagyszöllőst sem, ahol meglátogattuk Schmelke és Báruch rabbi sírját. Báruch, a híres Schnieur Zalman rabbi, a chábád chaszidizmus alapítójának édesapja.
Az úton hazafelé majdnem Romániába is áttévedtünk. Szerencsére a határállomáson megkérdeztünk egy román rendszámú autóst. A kommunikációt nyelvi nehézségek nem akadályozták. „Tedaber böivrit!”- hangzott az autós héber válasza.
Külön köszönet illeti a Róth testvéreket, Alexet és Györgyöt, akik jelentős segítséget nyújtottak az út lebonyolításához.
Megjelent: Egység Magazin 17. évfolyam 62. szám – 2014. augusztus 4.