Hírek

Etiópiában őrzik Salamon Szentélyének frigyszekrényét

Az etióp egyház körében elterjedt legenda szerint, amikor a bibliai Sába királynő látogatást tett Salamon királynál Jeruzsálemben, hogy rejtvényeket adjon fel neki és meggyőződjön legendás bölcsességéről, történt valami közöttük – nem csak rejtvényeket fejtettek. A találkozás következtében Sába királynőjének fia született – Salamon fia – aki aztán mint első Menelik lett ismert az etióp történelemben.
Ez a Menelik királyfi később visszament Jeruzsálembe, hogy apját meglátogassa. Látogatása során behatolt a Szentélybe és eltulajdonította a Frigyszekrényt, amiben a Szináj hegyén kapott kőtáblák voltak. Ezt magával vitte az etiópiai Ekszumba, a „szent városba”, ahol a legenda szerint a mai napig féltett ereklyeként őrzik azt az etióp egyház papjai és szerzetesei. A legenda – a szavahihetőség kedvéért – még hozzáteszi, hogy Menelik magával vitt egy sor zsidó előkelőséget is, akik segítségére voltak az etióp állam kialakításában.
Eddig az etióp keresztény egyházi legenda. Nemrég egy amerikai zsidó újságíró utána járt a dolognak. elment Ekszumba, ahol megmutatták neki azt a templomot, ahol a Frigyládát őrzik. Talált is ott egy hatalmas fafeszülettel „felfegyverzett” idős szerzetest, aki elmondta, hogy az ereklye valóban ott van a felügyelete alatt álló szentélyben, többszáz hasonló kegyszer között elrejtve. A szerzetes, Pizzha Espao az egyetlen, aki láthatja a Frigyládát. „Mindenki más, aki csak ránéz – mondta a szerzetes – rosszul lesz és meghal”.
A szerzetes szerint Etiópiában több tucat másolat létezik különböző templomokban, tökéletes utánzatok, hogy ezzel is védjék az „eredetit” nehogy az illetéktelen kezekbe kerüljön. Ezeket a másolatokat minden év január 19-én, a kereszténység alapítójának keresztelése emlékére tartott „Tikat” ünnepén ünnepélyes körmenetekben mutatják be a közönségnek.
Az izraeli nagykövet, Avi Granot szintén elzarándokolt Ekszumba, beszélt a szerzetessel, de persze neki sem mutatták meg a legendás Frigyszekrényt. Szerinte „minden történelmi alapot nélkülöző legendáról” van szó. Ugyanezt mondja egy etióp professzor, Tadessa Tamrat, aki történelmet tanít az Addis Abeba-i egyetemen. Szerinte a legenda a XII. században keletkezett, és célja az volt, hogy „történelmi” legitimitást adjon az akkor uralomra került új dinasztiának. „Természetesen – teszi hozzá rögtön a professzor – az etiópiai keresztény hívők szemében a legenda minden kétségen felüli történelmi igazság”.
Az érdekes az, hogy a zsidó hagyomány is tud a Salamon és Sába királynő találkozásából származó gyerekről. Ez azonban nem fiú, hanem lány, és a Midrás szerint ennek a lánynak a leszármazottja volt Nebuchadnecár, Babilónia királya, aki lerombolta Salamon Szentélyét, mintegy a vétek büntetéseként (Sálselet Hákábálá, 44. old.).
A Talmud szerint a Szentély főbb kegytárgyait, köztük a Frigyszekrényt is Jósijáhu király rejtette el a Szentély alatti üregekben, melyeket maga Salamon készíttetett erre a célra (Jomá 53b. és Maimonides A Szentély törvényei, 4:1.4).
Egyébként a zsidó hagyomány szerint a második Szentély egyes kegytárgyait, mint pl. az arany Menórát, a római hódítók vitték el, és a mai napig a Vatikán pincéiben őrzik azokat. Ez azonban már egy más történet.