A hazai informális – tehát nem az iskolákhoz kötött, az ott megszokott – zsidó oktatásból a legnagyobb szeletet minden bizonnyal a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme, vagy ahogy a rövid formája után a legtöbben emlegetik, a ZsTSz foglalja el. Cikkünkben a ZsTSz történetét, fejlődését és a koronavírus-világjárvány okozta átalakulását ismerhetjük meg.
Visszatekintés a több mint két évtizedre
Ha a Szabadegyetem történetét szeretnénk felidézni, akkor az 1998 nyarán megrendezett „JesiVAkáció”-val kell kezdenünk, melyet Oberlander Báruch rabbi szervezett meg a nyári szünetüket töltő zsidó fiatalok számára a budai Tamási Áron utcai Gán Menáchem épületében. Itt mutatkozott be először mint előadó Köves Slomó rabbi, akkor még mint fiatal bóher, és itt adta első óráit Nógrádi Bálint Mendel rabbinövendék is.
Hogy miért volt a programra szükség? A magyar zsidók túlnyomó része egy-két nemzedék óta, elszakadt a hagyomány láncolatától. Azonban a rendszerváltás óta hazánkban is egyre nagyobb teret kapott a személyes identitás kibontása, ezáltal sokszor a zsidó gyökerek felfedezése, ez pedig megnövelte az igényt olyan átfogó tanfolyamokra, szemináriumokra is, amelyek a zsidó gondolkodást eredeti, autentikus formájában ismertetik meg a hallgatókkal.
Oberlander rabbi, felismerve az igényeket és felbuzdulva a „JesiVAkáció” sikerén, 2003-ban megalapította a Zsidó Tudományok Szabadegyetemét, hogy a program magas színvonalú keretek között nyújtson lehetőséget a zsidó ismeretek tanulmányozására azok számára, akinek korábban nem adódott meg, hogy a Tórában, Talmudban, Zóhárban, a zsidó filozófiában és vallási törvényekben elmélyedhessenek. A kezdő tanári gárda Oberlander rabbi mellett két korábbi tanítványából, Köves Slomóból és Nógrádi Bálintból, illetve Hurwitz Solom rabbiból állt.
A ZsTSz-nek, ahogy a nevéből gondolhatnánk, sohasem a „diplomaosztás” volt a fő célja, sokkal inkább egy olyan információs tér kialakítása, ahol a tanulási módszer lényege a téma vitával és közös beszélgetéssel történő megértése, elemzése, vagyis a tradicionális, évezredes zsidó módszertan visszavezetése.
Habár diplomát nem kaptak a résztvevők, oklevelet minden kurzus után hazavihettek, mely máig sokaknak díszeleg a könyvespolcán. Az oklevél pedig büszkeségre adott okot, hiszen a képzés egyetemi szintűnek felel meg, erre mindig is figyeltek az előadók. A kéthetes nyári szemeszter hamarosan őszi és tavaszi „félévekkel” egészült ki, a „ZsTSz napok” kedd és csütörtök kora esték lették. A Szabadegyetem indításával egyidejűleg tankönyvsorozat is indult, A Zsidó Tudományok – Fejezetek a klasszikus forrásokból címmel, mely máig 9 vaskos kemény táblás kötetet jelentetett meg – ezek a ZsTSz honlapján online formában is forgathatók.
Az online tér meghódítása
2020 kora tavaszán Magyarországon is megjelent a koronavírus, a megszokott hétköznapi életünk teljesen felbolydult: a sokak életében heti szintű programot jelentő ZsTSz előadásokat is be kellett szüntetni.
A helyzetre minél hamarabb megpróbáltunk valamiféle megoldást találni, minek eredménye a Virtuális Bét Midrás megalkotása lett. A zsido.com Facebook-oldalán életre hívott tanház március 22-én (hat nappal korábban, mint ahogy a kijárási korlátozások életbe léptek volna hazánkban), vasárnap este kezdte meg működését Oberlander rabbi „Rabbinikus döntések a koronavírus-járvány idején” című előadás-sorozatával.
A „hétköznapi” ZsTSz-nél talán még nehezebb döntés volt a nyári szemesztert online-osítani, hiszen a hallgatók közül sokaknak a Szabadegyetem nyári szemináriuma jelenti az első lépést a zsidóságuk felé, illetve a visszatérést a családi hagyományokhoz: számukra még többet jelenthetett volna egy-egy személyes találkozás és az „órák” közötti kötetlen beszélgetések az előadókkal. Igyekeztek ezt az otthonos teret a körülményekhez képest pótolni – mivel a nyári kurzus egy „zárt” csoportban folyt, egyfajta kohézió és barátságosabb légkör tudott kialakulni, a rabbik és tanítók szívesen válaszoltak az egyedi kérdésekre.
A Virtuális Bét Midrás több mint fél éve működik rendületlenül – sábesz és ünnepnapok kivételével naponta két előadással jelentkezik. Elindulása óta több mint 300 előadás videója került archiválásra a zsido.com YouTube csatornáján. Sokak képernyőin jelenik meg Oberlander Báruch a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője, Faith Áser budavári rabbi, Megyeri Jonatán zsidó blogger és podcaster és Kovács Jichák – jelenleg Izraelben élő – rabbinövendék, a legváltozatosabb témákkal. A zsido.com Facebook-oldala egy héten átlagosan 50 ezer emberhez jut el, így a valós időben résztvevők sokszorosát tudják elérni a videók – még azok is kedvükre csemegézhetnek a zsidó tanításokból, akik egyébként nem tagjai ennek a virtuális zsidó közösségnek. Akiknek pedig kevés az idejük az átlagban egyórás előadásokra, nekik ott vannak Oberlander rabbi 2–3 perces Napi whatsapp tanításai, melyek a tfilin.hu oldalon utólag is visszakereshetők (baruch.tfilin.hu).
Faith Áser rabbi, aki gimnazistaként maga is rendszeres hallgatója volt a Szabadegyetemnek, ma már tíz éve tanára a programnak. Ahogy fogalmazott, fantasztikus érzés visszaadnia azt a tudást, amit kapott, sőt még többet is, beleszőve előadásaiba a saját jesiva-tanulmányait és máshonnan szerzett tapasztalatait. Faith rabbi, a ZsTSz ösztöndíj-programjának vezető előadója azt mondta, hogy tavasszal két hónapra ő is felfüggesztette a hétfői és pénteki találkozókat a fiatalokkal, ám közösen az „újranyitás” mellett döntöttek. A járványkezelési előírásokat maximálisan betartva az iskolai környezetnél is biztonságosabb körülmények között tartják közös tanulásaikat a budavári imaház kidustermében, de akik valamilyen okból mégis távol maradnak, online ők is könnyedén bekapcsolódhatnak.
Személyes találkozás és interakció
Oberlander Báruch rabbi elmondta, hogy óriási előnye van az elő, személyes formában történő tanulásnak, amikor egy asztalnál ülünk és bármikor kérdéseket lehet feltenni. Ugyanakkor a hátrányát is látja, hiszen a koronavírustól függetlenül is történt olyan, hogy a tanulni vágyók valami oknál fogva nem tudtak eljönni az órákra, így ők lemaradtak egy-egy érdekes előadásról. Most, hogy az órák nem csupán online közvetítve, de archiválva is vannak, mindenki számára adott a lehetőség, hogy részesei legyenek az óráknak. Régi tanítványok, akik időközben elköltöztek vidékre, Izraelbe, Amerikába vagy más európai országba, és ezáltal elszakadtak a ZsTSz világától, most újból be tudnak kapcsolódni, mely érzelmileg is sok feltöltődést ad ebben a gondterhes időben.
A közvetítések természetesen nem tudják pótolni a személyes találkozókat, azonban a videók alatti kommentrészben lehet kérdéseket feltenni, tehát ily módon mégis interaktív tud maradni az óra. Oberlander rabbi kérésünkre elmondta, hogy minden egyes órára kihívásként tekint, azok előtt tanulmányozza a témában releváns irodalmat, hogy a lehető legteljesebb képet adja a hallgatóságának. Számára azonban a legizgalmasabb a szerdai „Kérdezd a rabbit!” óra, mely teljesen interaktív, nincs előre konkretizálva a téma, mindenki élesben teheti fel a kérdését, így a legváratlanabb tárgykörökkel szokott találkozni. A „Kérdezd a rabbit!” egy-egy izgalmasabb témája a Gut Sábesz hátoldalán is közlésre kerül, de most már olyan nagy az anyag, hogy Báruch rabbi tervezi azokat katalogizálni, hogy egy könnyen kereshető, tematikus online adatbázist hozhasson létre.
Telefonos beszélgetésünk során Oberlander rabbi elmondta, hogy a koronavírus-járvány után – az Örökkévaló hozza el ezt az időt minél előbb! – hibrid módszerrel képzeli el a Szabadegyetem jövőjét, azaz a személyesen megtartott órákat mindenképpen közvetíteni, majd elérhetővé tenni szeretné. Ezt a hibrid megoldást választotta Köves rabbi is, aki január 2-án indított napi Talmud-előadásait az Óbudai Zsinagógában tartotta a reggeli közös ima után, de végig élőben közvetítve a „Dáf Jomi” csatornáján.
Kívánunk további sikereket a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme programjainak, és hogy az Örökkévaló segítségével minél hamarabb átállhasson a hibrid oktatásra, hogy a hallgatósága maga dönthessen arról, hogy élőben vagy képernyőn keresztül követi-e az órákat! Kívánunk további sikereket a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme programjainak, és hogy az Örökkévaló segítségével minél hamarabb átállhasson a hibrid oktatásra, hogy a hallgatósága maga dönthessen arról, hogy élőben vagy képernyőn keresztül követi-e az órákat!
Cseh Viktor írása
Megjelent: Egység Magazin 31. évfolyam 135. szám – 2020. október 1.