Az egyetemi reggeli ima során már ebből olvastak fel.
A Cambridge-i Egyetem hallgatói rendhagyó istentiszteleten vettek részt a Trinity College könyvtárában, melynek során egy, a XIV. században, nagy valószínűséggel Jemenben írott tóratekercsből olvastak fel. A sáchárit imán hatvan résztvevő hallgatta, amint egy jemeni zsidó családból származó diáktársuk ősei hagyományának megfelelő dallammal olvasta fel a Pekudéj hetiszakasz első részét.
A tekercsre egy héber kéziratokat összesítő katalógusban talált rá az egyetem rabbija, Yisrael Malkiel, és felesége, Elisheva. A könyvtárosoknak órákba tellett, mire ráleltek a pincében tárolt Tórára, melyet senki sem keresett a katalógus 1926-os lezárása óta. Miután Malkiel rabbi kézhez kapta a tekercset, Theodor Dunkelgrünnel, a héber Bibliák neves szakértőjével együtt vizsgálta át tüzetesen. A Tórát egy régi, már évszázadok óta nem használt betűtípussal írták, és különleges tágokkal, azaz betűkoronákkal díszítették. Miután a tekercset összevetették más jemeni Tórákkal, arra a következtetésre jutottak, hogy bár a tekercset Jemenben vásárolták, mégsem mondható tipikusan jemeni stílusúnak. „Dél-Arábia évszázadokon keresztül fontos kereskedelmi csomópontnak számított, és összekötötte Európát a Földközi-tenger partvidékével, valamint Indiával, így máshol is írhatták.” – monda el Dunkelgrün. A tekercs 1914-ben került a könyvtár héber kéziratokat tartalmazó gyűjteményébe, de hogy ötszáz évvel korábban miként érkezett Jemenből Angliába, azt homály fedi.
A könyvtári istentisztelet ötlete Gabriel Gendlertől, az egyetemi zsidó diákszövetség elnökhelyettesétől származott, akik szerette volna, hogy az ősi Tórát ismét eredeti funkciójának megfelelően használják. “A Cambridge-i Egyetem és más brit intézmények nem igazán törődtek a gyűjteményeikbe került tárgyakkal és azok történetével. Ezt a tekercset is inkább történelmi jelentősége miatt tartották számon és nem mint szakrális tárgyat” – mondta Gendler. Hozzátette, hogy a Trinity College kifejezetten örömmel fogadta ötletét, és még a több héten keresztül tartó restaurációs munkák költségeit is állták. “Egy kicsit aggasztó, hogy egy ilyen tárgy könyvtári tulajdonban van, és nem egy zsidó közösség használatában, de amennyiben a gyűjtő gondol a tárgyhoz kapcsolható közösségre is, akkor nincs baj. Ha bebizonyosodna, hogy a tóratekercset elrabolták, akkor vissza kellene juttatni a zsidó közösségnek. Ha azonban megvásárolták, akkor nincs miért dühösnek lenni” – tette hozzá. A Cambridge-i Egyetem zsinagógájának egyik használatban lévő, kétszáz éves Tóráját egyébként éppen a Trinity College adományozta.
Az ókori görög bölcsek mellszobrai, a festett ólomüveg ablakokról letekintő Sir Isaac Newton és III. György király képmásai alatt felhangzó ősi héber dallam is bizonyította, hogy “a zsidó hagyomány egyszerre időtlen és élő” – mondta a harmadéves teológushallgató, Eliot Cohen, aki külön kiemelte, hogyan “olvadtak egybe sajátos és elragadó módon különböző kultúrák” az esemény során.
A Trinity College Wren könyvtára még számos, rendkívül értékes darabbal büszkélkedhet. Itt őrzik például Shakespeare bizonyos műveinek első kiadását, Newton könyvtárának egy részét és a Micimackó kéziratát is. A Cambridge-i Egyetem ad otthont a kairói genizából származó legnagyobb gyűjteménynek, melyben felbecsülhetetlen értékű zsidó szöveg találhatók.
Forrás: tablet