HETISZAKASZ RÖVIDEN
A jobél szóból származik a jubileum elnevezés, az ötvenedik év, melyben a héber rabszolgák felszabadultak családjaikkal együtt. Az ingatlanok visszakerültek eredeti gazdájukhoz. A jobél védőgát volt – szociális biztonság – a teljes elszegényedés ellen. Azon évben nem szabad vetni-aratni, de ami szabadon terem, azt bárki elviheti. Ha valaki szorultságában eladta házát, akkor alkalma lehetett a visszavásárlásra. Leviták külön kedvezményben részesültek a visszavásárlást illetően. A kamattól és az uzsorától óv az Írás. A szegények védelme az intelmek lényege. Miután számos erkölcsi követelmény, törvény elhangzott, a harmadik könyv befejezésként figyelmeztet, ha mindezt betartjuk, esik majd az eső a maga idejében, bőséges lesz a termés, béke és biztonság uralja az országot, ellenség nem támad és a Teremtővel kötött szövetség erős lesz. De ha nem hallgatunk a szóra, kemény szavakkal, elképzelhetetlenül nagy büntetésre számíthatunk. De az erős figyelmeztetések idején is megemlékezik az Örökkévaló az ősökkel kötött szövetségről, amelyet kegyesen nem bont meg velünk. Az önkéntes felajánlások értékéről esik még szó, zárásként. „Ezek a parancsok, melyeket az Örökkévaló parancsolt Mózesnek, Izrael gyermekei részére a Szináj hegyén.”
Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 31. szám – 2014. augusztus 13.