Purim ünnepének négy különleges micvája van: meg kell hallgatni Eszter könyvét (este és nappal is), purimi lakomán kell részt venni, ételcsomagokat kell küldeni és adományt adni a szegényeknek. Ezeknek a micváknak a többsége ide-oda szaladgálással, tánccal, zenével, beszélgetéssel és kereplőzörgéssel zajlik, nem csoda, hogy Purim a legzajosabb és legvidámabb zsidó ünnep. Hiszen hogy lehetne csöndben és nyugalomban megajándékozni egymást, hogyan lehetne visszafogottan ünnepi lakomát tartani – nem is beszélve a megila felolvasásáról, aminek nagy részében ugyan csöndben ül a közönség, de ha elhangzik a gonosz Hámán neve, előkerülnek a dudák, a kereplők és egyéb zajkeltő eszközök, hogy még a nevét se halljuk a zsidók életére törő miniszternek. És akkor még nem is említettük a szokást, miszerint addig kell inni, míg nem tudjuk megkülönböztetni az áldott Mordechájt az átkozott Hámántól…
Purim tehát zajjal jár, és mindenki megnyugodhat afelől, hogy ennek a kritériumnak az EMIH ünnepségein bőségesen eleget tett az ünneplő közösség. Az AlefKids előpurimi karneváljától, a Zsilip „Nagy Gatsby” stílusú extravagáns, kaszinózós ünnepségén át a Bét Menáchem tanulóinak szervezett Purim partiig, Debrecentől Miskolcig, Kecskeméttől Szentendréig mindenhol megtartották a micvákat: ünnepeltek, lakomáztak, megajándékozták egymást és adakoztak a szegényeknek a közösségek tagjai. És mert egy kép többet mond ezer szónál, hoztunk önöknek egy csokorra való fotót, hogy bizonyítsuk, tényleg mindent megtettünk, hogy Purim az előírásoknak megfelelően vidám és zajos legyen.
Megjelent: Gut Sábesz 25. évfolyam 24. szám – 2023. március 9.