A zsidó állam legnagyobb tömegközlekedési beruházásának keretében 145 km hosszúságú, 24 várost érintő, 109 állomásból álló metróhálózat létrehozásáról döntöttek. A terveket 2022-ben véglegesítik.
Összesen három vonal megépítését tervezik. Az M1-es vonal 76 km hosszú lesz, 59 állomással és észak-déli irányban halad, Tel-Avivon keresztül. Északon Kfár Szábá és Ráánáná felé válik ketté, délen pedig Lod és Rechovot felé. Az M2-es vonal 23 km hosszan halad kelet-nyugati irányban, 23 állomáson keresztül és Cholont köti össze Petách Tikvával. A 40 km hosszú M3-as vonal félkör alakban halad keresztül 24 állomáson, Herclija és Bát Jám között, érintve a Ben-Gurion repülőteret.
A várakozások szerint napi 2 millió utasra számítanak, az építési költséget pedig 150 milliárd sékelre becsülik. A tervezőbizottságot irányító közgazdász, Dr. Nir Sáráv elmondta, hogy a metróhálózat legalább 550 milliárd sékelt termel majd működése során, mely több mint háromszorosa a bekerülési költségnek.
A projekt legfontosabb célja, hogy jelentősen lecsökkentse a gépjármű-használatot a tel-avivi térségben, ahol jelenleg az autóforgalom 90%-át a személygépkocsik teszik ki. „A metróhálózaton alapuló tömegközlekedés a jelenlegi 40%-ra szoríthatja vissza a gépkocsi forgalmat. Minden modellünk azt mutatja, hogy a metró megépítése nélkül bizonyosan összeomlana a közlekedési rendszer”- mondta Dr. Sáráv.
Jáir Ávigdor építész, az állomásokat tervező csapat vezetője a városi terek megváltozását emelte ki a projekt kapcsán. „Az állomásokat a lehető legkönnyebben megközelíthetővé kell tennünk, hogy a városokban központi helyet foglaljanak el. Az autózás eközben a közlekedési piramis legaljára szorul majd vissza. Ha az állomások környezetét magas minőségben alakítjuk ki, az nagy keresletet generál majd, munkahelyeket, üzleti és lakhatási lehetőségeket teremt s ezzel jelentősen hozzájárul a város és az ország költségvetéséhez és fejlődéséhez” – mondta.
A tervek szerint még a kocsiszíneket is úgy alakítják ki, hogy a város számára hasznos terek, üzletek, parkok, lakások jöjjenek létre. Egyes elemzők azonban azon aggódnak, hogy ez a folyamat felgyorsítja az adott városnegyedek dzsentrifikációját, azaz csak a tehetősebb rétegek engedhetik meg maguknak, hogy ott lakjanak, a jelenlegi lakók közül pedig sokan költözni kényszerülnek majd. Más városok példája is azt mutatja a nagyvilágban, hogy nehéz úgy megvalósítani az efféle beruházásokat, hogy az adott környéken különféle jövedelmű társadalmi csoportok éljenek együtt.
Bár az építkezés csak néhány év múlva kezdődik majd el, hatása már hamarosan érezhetővé válik az építés alatt lévő villamoshálózat okozta közlekedési káosztól szenvedő Tel-Avivban és környékén. Feltehetően szükség lesz kisajátításokra és jelentős földterület „befagyasztására”, melyekre semmilyen építési engedély nem lesz kiadható.
A tervezőknek még meg kel birkózniuk a projekt ellen beadott tiltakozásokkal is. Kfár Szábá város és a Dél-Sáron Területi Önkormányzat vezetője levélben fordult a Nemzeti Infrastruktúra Bizottsághoz, melyben aggodalmukat fejezik ki, hogy a metróhálózat „rendkívül káros hatással lesz a mezőgazdaságra, a természeti környezetre, a tájképre és a lakosság életminőségére, továbbá Gán Chájim mosáv teljes felszámolásához vezethet”.
zsido.com
Forrás: JPost