Izraelben a smini áceret-szimchát torá ünnepe egy napra esik. Amikor a diaszpórában a Tóra örömünnepét tartják, Izraelben már hétköznap van. A vidám hangulatnak azonban nem szakad vége a Szentföldön sem: ilyenkor rendezik meg a hákáfot sniotot, a „második körmenet”.
Ezt részben azért teszik, hogy kifejezzék a diaszpórával való kapcsolatot, részben pedig azért, mert az ünnep után már szabad zenélni, hangosítást hasznáni és utazni, ami sok embert von be az ünneplésbe. Smini áceret kimenetele után a tóratekercseket kiviszik a zsinagógákból az utcára, és hangos zeneszó mellett énekelnek és táncolnak a Tórával.
A szokást a cfáti kabalistáktól eredeztetik: Chájim Vitál rabbi leírásából tudjuk, hogyan járt körbe Jicchák Lurija rabbi (a szent Ári) a cfáti zsinagógákban szimchát torá után, hogy mindenhol táncoljon még egyet a Tórával. A modern korban Jedidja Frankel, Tel-Aviv főrabbija vezette be a szokást 1942-ben (még az állam megalakulása előtt), hogy kifejezze szolidaritását az európai zsidósággal. Az 1950-es évektől kezdve a hákáfot sniot a nem-vallásos zsidókat a Tórához közelíteni igyekvő kiruv-mozgalom egyik fontos eszköze lett, hiszen az utcákat betöltő vidám zene, ének és tánc sok érdeklődött vonzott.