„Minden jegy elkelt!” – ez a tábla fogadta azokat, akik az Óbudai zsinagógába vasárnap este érkezvén abban reménykedtek, hogy még az utolsó pillanatban bejuthatnak arra az ünnepi hangversenyre, amelyet a „norvég zene csillagaként” emlegetett Edvard Grieg zongoraművész és zeneszerző születésnek 180. évfordulója alkalmával rendezett az EMIH – Magyar Zsidók Szövetség (EMIH), Kovács János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester támogatásával.
A pótszékek ezúttal is megteltek. A kiváló akusztikájú imateremben, akárcsak a múlt év decemberében a Duna Szimfonikus Zenekar működött közre, az est szólistája ezúttal is Villányi Dániel zongoraművész volt, aki közösségünk elismert tagjaként emelte az est színvonalát, illetve ajánlotta fel játékát a zsinagóga javára. A hallgatóság között megjelentek néhányan az óbudai közösségből is, többek között a Győrfi házaspár, továbbá a Földes-Szilágyi házaspár, akik hozzájárulással támogatták a rendezvényt. A koncert végén a pódiumbeszélgetést László Ferenc kultúrörténész, kritikus vezette – aki zenetörténeti ismertetőivel tette színesebbé a művek megértését – vele beszélgetett, Szennai Kálmán karmester, a Duna Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője Szklenár Ferenc és Villányi Dániel.
Az EMIH nevében Szalai Kálmán a Tett és Védelem Alapítvány titkára köszöntötte a népes hallgatóságot.
Beszédében utalt arra, hogy közeleg a zsidó új év, amikor ugyancsak kiváló zenei eseményre lehet számítani az Óbudai zsinagógában. Szeptember 15-én, és az őszi nagyünnepek imáin, immáron hagyományosan a jeruzsálemi kántorok együttese működik majd közre. Erre az alkalommal is mindenkit szeretettel vár az EMIH.
A vasárnapi koncert Szergej Prokofjev 1919-ben egy orosz cionista kamaraegyüttes (vonósnégyes, klarinét, zongora) számára írt Nyitány héber témákra című művével indult, amelyben felhangzottak Villányi Dániel, illetve a zenekar tagjai közreműködésével a klezmer muzsika jól ismert motívumai is. Majd a szegény, keszthelyi zsidó kántorcsaládból származó Goldmark Károly Sába királynője operájának balettzenéjét élvezhette a zsúfolásig megtelt terem hallgatósága. Az 1874-ben Bécsben bemutatott, zsidó tematikájú opera bejárta a világot.
A hangverseny első részét az ünnepelt Edvard Grieg első Peer Gynt szvitje zárta. A felcsendülő dallamokat sokan ismerik, anélkül hogy tudnák, hogy honnan származnak. Igazi slágerek. Egyes tételei ugyanis kedvelt aláfestő zenéi természet- és mesefilmeknek, s számos rádiós és televíziós műsor szignáljaiként is gyakran felhasználják ezeket. Edvard Grieg humanizmusa közismert. Bátran kiállt a francia, zsidó származású katonatiszt Alfred Dreyfus ártatlansága mellett, amikor több koncepciós perben hazaárulással vádolták.
Edvard Grieg művei máig a hangversenytermek kedvelt darabjai közé tartoznak. Az Óbudai hangverseny második részében Villányi Dániel szólójátékával előadott a-moll zongoraversenyét a műfaj tíz legkiemelkedőbb alkotása között tartják nyilván. Stílusára az európai irányzatok közül a Liszt Ferenc-féle újnémet iskola és a klasszicizáló brahmsi stílus egyenlő mértékben hatott. A zongoraversenyt, amelynek ősbemutatóját Koppenhágában 1869-ben tartották. A zeneszerző ekkor mindössze 26 éves volt. Villányi Dániel virtuóz zongorajátékát szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség. A művész ráadásként egy rövid Mozart darab eljátszásával köszönte meg a hallgatóság lelkes tetszésnyilvánítását.
A zenekar nagyszerűen interpretálta az egyes szólamokat, de az igazán felemelő élményt Villányi Dániel okozta: a zongoraművész olyan átéléssel játszik, annyira bevonódik a zenébe, hogy már-már azt éreztem, nem tudok ennél több érzést befogadni. Dániel maga a zene, aki láthatóan nem kifelé játszik, hanem teljes lényével átadja magát a művészetének, ezzel pedig olyan energiákat szabadított fel, ami miatt egyértelműen kijelenthetem, hogy katartikus élményben volt részem”
Betöltés ...