A micva (többes számban micvot) a zsidó gyakorlat alapvetése. A micvák betartása által közelebb kerülhetünk az Örökkévalóhoz. Mi is pontosan a micva? Erre a kérdésre keresi a választ az aish.com írása.
A héber micva (מצוה) szót többnyire parancsolatnak fordítják. Nem parancs, melyet a parancsnok ad ki a közlegényeknek, hanem az egész népre vonatkozó kötelezettség. A kifejezés szoros kapcsolatban áll a csapat (cevet – צוות) szóval. A csapat emberek csoportja, melyhez lehet csatlakozni. Lehetőség, ahogyan a micva is lehetőség az ember számára. A micvát nem Isten számára végezzük el, hogy Istennek haszna legyen belőle. Az Örökkévaló mindenható és mindentudó, tökéletességén nem változtat, ha valaki szombatot tart, kósert eszik vagy betartja a családi tisztaság törvényeit.
Akiben mindezek változást hoznak, azok mi magunk vagyunk. Ha kihasználjuk a micvák nyújtotta lehetőséget, megismerjük és magunkévá tesszük azok mélységét, azzal megváltozhat az életünk. Aki nem él ezzel, az elveszteget egy lehetőséget. A micva által biztosított lehetőségek közül a legnagyszerűbb az, hogy az embernek kapcsolódási pontot jelent Isten számára. A kifejezés ugyanis kapcsolatban áll a kapcsolatot jelentő héber kifejezéssel is, és ez nem véletlen, hiszen a csapattagok is kapcsolódnak egymással egyetlen közös cél érdekében. A micvák Istentől erednek és lehetővé teszik a Vele való kapcsolatteremtést, a Hozzá való közeledést.
A zsidó hagyomány szerint összesen 613 micva létezik. Arról, hogy pontosan melyek ezek, vita van a tudósok között, manapság leginkább a Rámbám (Maimonidesz, 1135-1204) felsorolását fogadják el, melyet a Misné Torában (A Tóra ismétlése) tett közzé. A Talmud (Mákot 23b-24a) szerint a parancsolatok közül 248 pozitív vagy cselekvő (tedd meg) micva és 365 negatív vagy tiltó (ne tedd) parancsolat létezik. A 613-as szám magában a Tórában is megtalálható: a Tóra (תורה) szó számértéke 611 – az Örökkévaló az első két parancsolatot a zsidó népnek adta át közvetlenül, a fennmaradó 611-et pedig Mózesnek. Ugyanígy a Tízparancsolatban is megtalálható ez a szám: a Tízparancsolat Mózes második könyvének 20. fejezetében szerepel először. Ez a részlet összesen 620 szót tartalmaz, ami a 613 tórai és a hét, a tórai micvákkal gyakorlatilag egyenértékű rabbinikus parancsolatot jelképezi.
A Tóra a zsidóság alapja. Nevének jelentése: tanítás vagy instrukció. Úgy is nevezik: torát chájim (תורת חיים), az életre vonatkozó utasítások. A Tórában szerepel a zsidó nép eredettörténete, Istennel kötött szövetségük Istennel való kapcsolatuk természete, és benne leírt parancsolatok célja, hogy megteremtsék és fenntartsák az Örökkévalóval való kapcsolatunkat. A zsidó gondolkodás szerint a világ az ember javára és örömére teremtetett és az elképzelhető legnagyobb öröm az Örökkévalóval való kapcsolat.
A Tórában háromféle parancsolat szerepel: chukim (חוקים) – parancsok, mispátim (משפטים) – törvények és édot (עדות) – tanúságtételek. A parancsok olyan micvák, melyeknek nincs racionális magyarázata (kóserság, vörös tehén). A törvények körébe a logikusan kikövetkeztethető micvák tartoznak, melyeket az ember egy társadalomban élve magától is kitalálna és betartana (gyilkosság és rablás tilalma). A tanúságtételek egyszerűen megmagyarázható, a történelmünkből logikusan következő micvák (peszáchi maceszfogyasztás). A törvények (mispátim) csoportjával kapcsolatban fontosak az okok és a körülmények: hidegvérrel gyilkolni például tilos, de önvédelemből (pl. háborúban) meg szabad ölni az ellenséget és a Tóra ismeri a halálbüntetés fogalmát is. A parancsok (chukim) azonban spirituális törvények, melyeket nem tudunk megindokolni. A tisztátalan állatot például akármeddig sikáljuk, nem lesz belőle tiszta, mert tisztátalansága spirituális eredetű.
Természetesen egyetlen ember sem tudja betartani mind a 613 micvát, hiszen vannak csak férfiakra és csak nőkre vonatkozó parancsolatok. Egyes micvák csak Izrael Földjén érvényesek, mások csak akkor, ha áll a Szentély. Napjainkban összesen 271 olyan parancsolat van, melyet bárki betarthat (77 cselekvő és 194 tiltó), valamint további 26, melyek csak Izrael Földjén érvényesek. A többi a szentélybeli szolgálathoz tartozik, és csak a messiási időkben lesz újra érvényben. A Tóra legelső törvénye a szaporodjatok és sokasodjatok parancsolata. A zsidók népként a naptár létrehozásának micváját kapták meg legelsőként.