„A Karinthy család a mítoszok ködében lebeg. Lehet, hogy a valóságban nem is létezik már, csak az irodalomban?” – írta két évtizede Karinthy Márton, a nemrégiben elhunyt kiváló színházalapító-rendező. Sorai kétségen kívül nagyanyjára dr. Böhm Arankára (1893-1944) Karinthy Frigyes (1887-1938) második feleségére vonatkoztak, A pszichiáternő mintegy húsz esztendeig volt a zseniális író felesége. Kettejük bonyolult szerelme számos esetben megihlette a legkülönbözőbb művészeti ágak művelőit, 2022 elején egy nagy sikerű filmet is vetítettek a mozikban Frici és Aranka címmel, Tóth Tamás rendezésében..

Az újlipótvárosi Zsilip zsinagóga, a zsidó kulturális központ szerepével összhangban, ugyanilyen címmel rendezett telt házas felolvasóestet, amely nem jöhetett volna létre Réczei Tamásnak a Firgun Kulturális Alapítvány elnökének 2020-ban a Corvina Kiadónál Nagyon kell szeretniök címmel megjelent két kötetes műve nélkül. Az író-színházi rendező  az utóbbi idők legnagyobb magyar könyvsikeréből, Nyáry Krisztián Így szerettek ők című munkáiból állított össze darabokat, melyekben magyar írók és költők szerelmi kapcsolatait dolgozta fel. A hely szellemének megfelelően a Zsilipbe a zsidó érintettségű sorsokból válogatott.

Januárban Molnár Ferenc feleségeiről és szerelmeiről szólt az előadás, most május végén pedig Karinthy Frigyes (Rudolf Péter) és dr. Böhm Aranka (Hámori Gabriella) közös, viharokban és megcsalásokban gazdag életének dokumentumaiból olvastak fel kiváló előadók, s még a kortársai által is zseniálisnak tartott író rövid, eredeti hangfelvételét is bejátszották, miközben a háttérben számos ismert és kevésbé ismert fotó is feltűnt. „Frici” így jellemezte feleségét:

„Te buta, furcsa, édes és rettentően keserű, aranyos és szép és csúnya és tehetséges, nyugtalan te, te nagy baj és öröm a világon, nagy szerencsétlenség az én fejemben benne.”

Karinthyék szenvedélyes közös élete Budán – a ma róla elnevezett – Verpeléti úton zajlott. Bővelkedett drámai helyzetekben, szócsatákban, viaskodásban. Dr. Böhm Aranka önbizalomhiányából fakadó, saját maga által is diagnosztizált megfelelési kényszeres életéről sok minden elmondható, csak a nyugodt, kiegyensúlyozottság nem. A kétgyerekes családanya életébe belefért tartós szerelmi viszonya Déry Tibor íróval, akinek emléktáblája utolsó lakásának házfalán a Zsilippel azonos háztömbben lévő épület Jászai Mari téri oldalán látható. 

Kapcsolatuk, életük tragikus véget ért. Karinthy – mint, ahogy a felolvasóesten hallható volt – agydaganatos megbetegedésben szenvedett. S bár a kor legjelentősebb agysebésze Herbert Olivecrona (maga is kiváló író és jégkorongjátékos) Svédországban sikeresen megoperálta – s ebből született Karinthy megrendítő Utazás a koponyám körül című önéletírása-, végül a kór legyűrte az írót. Dr. Böhm Aranka még élt néhány esztendőt, de származása miatt Auschwitz-Birkenauban a gázba küldte egykori, bécsi évfolyamtársa a hírhedt Mengele doktor, aki a háborút követően elmenekült a tömeggyilkosságban való részvételért és a fogvatartottakon végrehajtott emberkísérletek miatt reá váró, jogos felelősségrevonás elől. Dr. Böhm Aranka mielőtt Mengele utasítását végrehajtották így üvöltött fel tiltakozásul:

„Én a legnagyobb magyar író özvegye vagyok!”

Rudolf Péter és Hámori Gabriella jutalomjátéka volt ez a megrendítő est.

Fotó: Almassy Bettina