Rabbi Joszéf Káro – Rabbi Mose Iszörlisz:
Sulchán Áruch: A „terített asztal”
Jore déá: A tudás mutatója
Bevezetés
Az itt olvasható fejezet, az eredeti Sulchán Áruchból, a zsidó jog legfontosabb és leginkább használatos könyvéből lett magyarra fordítva. Az itt megjelent anyagot ne tévesszük össze a rabbi Slomó Ganzfried által írt Sulchán Áruch kivonatával, ami már közismert magyar nyelven is.
A Sulchán Áruch írója rabbi Joszéf Káro (1488 Spanyolország – 1575 Cfát, Izrael), a dőlt betűvel szedett szöveg pedig, az askenáz zsidóság számára mérvadónak elfogadott, rabbi Mose Iszörlisz [Römá] (1530–1573 Krakkó) kiegészítései, magyarázatai és vélemény eltérései.
268. fejezet
A betérés szabályai
1. §. Egy betérő, aki Izrael közösségébe lép, köteles mindenekelőtt a körülmetélésre. Ha pedig még nemzsidóként metélte körül magát vagy körülmetélve született, akkor a szövetség egy vércseppét kell fakasztani rajta, áldásmondás nélkül. Ha hímtagja meg van csonkítva, akkor nem hátráltatja a körülmetélés hiánya a betérésben, és elég neki, hogy alámerüljön a rituális fürdőben.
Ha azelőtt merült alá, hogy körülmetéltette volna magát, akkor az elegendő, és utólag beszámít alámerülése. Más vélemények azonban úgy tartják, hogy nem számít az előzetes alámerülés…
3. §. A betérő minden ügye, mind a magára veendő micvák tudatosítása, mind a körülmetélés, mind az alámerülés, nappal kell, hogy történjen, három bíráskodásra felhatalmazott személy előtt. Mindez azonban csak a szokásos esetekben igaz. Utólag azonban, ha csak két ember előtt vagy rokonok előtt, illetve éjszaka metéltette magát körül, vagy merült alá, sőt, még ha nem is a betérés céljából merült alá, hanem például egy férfi a magömlése miatt, vagy egy nő, a ciklusa miatt, mindezen esetekben azért betértnek számít, és szabad vele zsidónak házasodni. Egy dolog kivételével, ez pedig a micvák magára vétele, amely érvénytelen, ha nem nappal történik, és nem három ember előtt. Maimonidész és Rif szerint az is hátráltató tényező, még utólag is, ha éjszaka, vagy csak két ember előtt metéltette magát körül, vagy merült alá. Ezekben az esetekben tilos zsidó nővel házasodnia. Ha azonban mégis elvesz egy zsidó nőt, és az már gyereket is szült neki, akkor nem érvénytelenítjük azt…
7. §. A kiskorú nemzsidót, ha van apja, akkor az betérítheti. Ha nincs apja, és egyedül akar betérni, vagy az anyja hozza betérésre, akkor a bíróság betérítheti, mivel érdem ez az ő számára, és lehet érdemet szerezni valakinek a saját tudta nélkül is. Mind az a kiskorú, akit az apja térített be, mind pedig az, akit a bíróság térített be, megteheti, hogy visszakozik, amint nagykorúvá válik. Ebben az esetben nem hitehagyott zsidónak, hanem nemzsidónak számít.
8. §. Milyen esetben igaz ez? Olyanban, ahol nem viselkedett zsidóként, felnövésének pillanatától, ha azonban zsidóként viselkedett, amint nagykorú lett, akkor többé nem léphet vissza…
