A jó élet receptje – Ne légy olyan, mint az ügyvéd
A Pirké Ávot nyolcadik misnája egy különösen érdekes és tanulságos gondolatot fogalmaz meg: hogyan kell helyesen ítélkeznünk, és hogyan viszonyuljunk másokhoz egy döntési helyzetben? Mushky Blesofsky előadása során ezt a témát járta körbe, kiemelve a zsidó gondolkodás egyik legfontosabb alapelvét: az igazságosság és az együttérzés egyensúlyát.
A misna így szól:
„Jehuda ben Tabai mondta: Amikor bíráskodsz, ne tégy úgy, mint az ügyvédek, és amikor peres felek előtted állnak, tekintsd mindkettőjüket igaztalannak. De azután, amikor elfogadták az ítéletet, legyenek szemedben ártatlanok.”
Ez az útmutatás arra tanít bennünket, hogy az igazság keresése közben ne ragadjunk le az egyik fél álláspontjánál, hanem mindenkit pártatlanul vizsgáljunk. Az ítélet megszületése után azonban vissza kell térnünk a cheszedhez (kedvességhez, együttérzéshez), és nem szabad a múltbeli hibáik alapján megítélnünk az embereket.
Ne légy olyan, mint az ügyvéd!
A misna első része egy különleges figyelmeztetés: „ne tégy úgy, mint az ügyvédek.”
Mit is jelent ez pontosan? Az ügyvéd munkája az, hogy egy adott fél érdekeit képviselje – vagyis nem feltétlenül az igazságot keresi, hanem azt, hogy ügyfelének a lehető legjobb eredményt érje el. A bíró ezzel szemben nem foglalhat állást egyik oldal mellett sem, hanem kizárólag az igazságot kell keresnie.
Ez a tanítás nemcsak a bíróságokra vonatkozik, hanem az élet minden területére. Amikor döntéseket hozunk – legyen szó emberi kapcsolatokról, családi ügyekről vagy akár hétköznapi helyzetekről –, gyakran ösztönösen az egyik oldalt kezdjük el védeni. Ahelyett, hogy objektíven és pártatlanul vizsgálnánk egy helyzetet, ösztönösen az egyik fél mellett állunk ki. A misna azonban arra figyelmeztet: először nézd meg mindkét oldalt, és csak azután dönts!
Mikor kell keménynek lenni és mikor együttérzőnek?
A misna egyik legfontosabb üzenete az, hogy az ítélet előtt és után másképp kell viszonyulnunk az emberekhez.
-
Amíg a döntés nincs meghozva, addig mindkét féllel szemben szigorúnak kell lennünk. Nem szabad, hogy érzelmi alapon ítélkezzünk, hanem objektíven meg kell vizsgálnunk a helyzetet.
-
Miután az ítélet megszületett, az embereket vissza kell fogadnunk a közösségbe, és nem szabad őket örökké elítéltként kezelni. A múltbeli hibák nem definiálhatják véglegesen az embert.
Ez a gondolat mély zsidó filozófiát tükröz: az ember mindig képes változni és fejlődni, így nem szabad örökre elítélni senkit.
Mushky külön kiemelte, hogy ez a tanítás nemcsak a bíróságokra, hanem az élet minden területére alkalmazható. Például:
- Ha egy barátunk hibázik, először tisztán kell látnunk a helyzetet, és nem azonnal mentegetni vagy vádolni.
- Ha egy gyermek rosszat tesz, az első reakciónk lehet, hogy meg kell tanítani a helyes viselkedésre, de azután nem szabad megbélyegezni őt.
- Egy vitás helyzetben először próbáljunk pártatlanul vizsgálódni, majd a konfliktus lezárása után engedjük el a haragot.
Hogyan döntünk helyesen?
Mushky egy nagyon érdekes gondolatot osztott meg arról, hogy mikor kell szigorúnak lennünk, és mikor kell minden embert jó szívvel nézni. Az elmúlt misnákban két látszólag ellentmondó tanítással találkoztunk:
- Minden embert a jó oldaláról kell nézni, és nem szabad elhamarkodottan ítélkezni.
- Ugyanakkor fontos, hogy ne vegyük át a rossz szokásokat, és gondosan válasszuk meg, hogy kikkel barátkozunk.
Ezek a tanítások látszólag szemben állnak egymással. A misna most azonban választ ad erre a kérdésre: amikor ítéletet kell hoznunk, akkor a szigorúságra és igazságosságra kell támaszkodnunk – de amikor az ítélet már megszületett, akkor újra az együttérzésnek kell dominálnia.
Például:
- Ha azt kell eldöntened, hogy ki mellett fogsz lakni, vagy kivel fogsz együtt dolgozni, akkor szigorúan kell mérlegelned, hogy milyen hatással lesz rád.
- Ha viszont valaki már hibázott, és megbánta tettét, akkor nem szabad őt örökké a múltja alapján megítélni.
A kóser és nem kóser állatok példája
A Tóra egyik legismertebb fejezete a kóser és nem kóser állatok felsorolása. A Lubavicsi Rebbe egy nagyon érdekes kérdést tett fel ezzel kapcsolatban: Miért nevezi a Tóra a nem kóser állatokat „tisztátlannak” (héberül: „táme”)?
A zsidó tanítások szerint a Tóra mindig a legszebb és legpozitívabb nyelvezetet használja, és kerüli a negatív kifejezéseket. Miért tesz kivételt a nem kóser állatokkal kapcsolatban?
A válasz egyszerű: mert itt döntést kell hozni. Amikor arról van szó, hogy egy állatot meg lehet-e enni vagy sem, akkor nincs helye ködösítésnek vagy udvariasságnak – a döntés tiszta és egyértelmű kell, hogy legyen.
Ez ugyanaz a logika, mint amit a misna tanít nekünk: amikor ítéletet kell hoznunk, akkor világosan kell látnunk a helyzetet. De amikor az ítélet megszületett, akkor újra az együttérzésnek kell előtérbe kerülnie.
A végső tanulság
Ez a misna egy kulcsfontosságú gondolatot ad a kezünkbe: hogyan találjuk meg az egyensúlyt az igazságosság és az együttérzés között?
- Döntési helyzetben ne ragadjunk le az érzelmeknél, hanem törekedjünk az igazságosságra.
- Miután a döntést meghoztuk, ne tartsunk haragot, és ne bélyegezzünk meg másokat.
- A múltbeli hibák nem határozzák meg véglegesen az embert – mindenkinek jár az újrakezdés lehetősége.
Mushky előadásának egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy amikor nem kell döntést hoznunk, akkor minden embert a lehető legjobb szándékkal kell néznünk. De amikor dönteni kell, akkor elengedhetetlen a világos ítélőképesség és a határozottság.
Ez az a bölcsesség, amely segíthet bennünket abban, hogy mind az igazságot, mind a kedvességet megfelelően alkalmazzuk az életünkben.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
