A HÉBER ÁBÉCÉ (ÁLEFBÉT)
ו

Váv (v)

ה

Hé (h)2

ד

Dálet (d)

ג

Gimel (g)

ב

Vét (v)

ב

Bét (b)

א
Álef1
ך
Szóvégi
cháf
כ
Cháf
(ch)3
כ
Káf
י

Jud (j)

ט

Tet (t)

ח
Chet
(ch)3
ז

Zájin (z)

ע
Ájin1
ס
Számech
(sz)
ן
Szóvégi
nun
נ

Nun (n)

ם
Szóvégi
mem
מ

Mem (m)

ל

Lámed (l)

ר

Rés (r)

ק

Kuf (k)

ץ
Szóvégi
cádi
צ

Cádi (c)

ף
Szóvégi
פ

Fé (f)

פ

Pé (p)

ת

Táv (t)

ת

Táv (t)

ש

Szin (sz)

ש

Sin (s)

A MAGÁNHANGZÓK
B
ְ
ֶ
ֵ
ַ
ָ
Cholám (o)
Svá (ö)
Szegol (e)
Cére (é)
Pátách (á)
Kámác (á)
ֱ
ֲ
ֳ
e
ֻ
ִ

Chátáf
szegol (e)4

Chátáf
pátách (á)4
Chátáf
kámác (o)4
Suruk (u)
Kubuc (u)
Chirik (i)

1 Néma betű.    2 Szóvégen néma.    3 Erős h, mint a „technika” szóban.    4 Röviden ejtett, ún. félhangzók.

A betűk átírása a mai héber kiejtést tükrözi. Csekély különbséggel (az utolsó mássalhangzónál: táv–szóv és három magánhangzónál: kámác–ó, cholám–aj és suruk-kubuc–ü) azonos a régebben Közép- és Kelet-Európában használatos héber kiejtéssel.

Megszakítás