|
ו
Váv (v) |
ה
Hé (h)2 |
ד
Dálet (d) |
ג
Gimel (g) |
ב
Vét (v) |
ב
Bét (b) |
א
Álef1
|
|
ך
Szóvégi
cháf
|
כ
Cháf
(ch)3
|
כ
Káf
|
י
Jud (j) |
ט
Tet (t) |
ח
Chet
(ch)3
|
ז
Zájin (z) |
|
ע
Ájin1
|
ס
Számech
(sz)
|
ן
Szóvégi
nun
|
נ
Nun (n) |
ם
Szóvégi
mem
|
מ
Mem (m) |
ל
Lámed (l) |
|
ר
Rés (r) |
ק
Kuf (k) |
ץ
Szóvégi
cádi
|
צ
Cádi (c) |
ף
Szóvégi
fé
|
פ
Fé (f) |
פ
Pé (p) |
|
ת
Táv (t) |
ת
Táv (t) |
ש
Szin (sz) |
ש
Sin (s) |
|||
A MAGÁNHANGZÓK
|
B
|
ְ
|
ֶ
|
ֵ
|
ַ
|
ָ
|
|
Cholám (o)
|
Svá (ö)
|
Szegol (e)
|
Cére (é)
|
Pátách (á)
|
Kámác (á)
|
|
ֱ
|
ֲ
|
ֳ
|
e
|
ֻ
|
ִ
|
|
Chátáf |
Chátáf
pátách (á)4
|
Chátáf
kámác (o)4
|
Suruk (u)
|
Kubuc (u)
|
Chirik (i)
|
1 Néma betű. 2 Szóvégen néma. 3 Erős h, mint a „technika” szóban. 4 Röviden ejtett, ún. félhangzók.
A betűk átírása a mai héber kiejtést tükrözi. Csekély különbséggel (az utolsó mássalhangzónál: táv–szóv és három magánhangzónál: kámác–ó, cholám–aj és suruk-kubuc–ü) azonos a régebben Közép- és Kelet-Európában használatos héber kiejtéssel.
