6. fejezet
שָׁנוּ חֲכָמִים בִּלְשׁוֹן הַמִּשְׁנָה, בָּרוּךְ שֶׁבָּחַר בָּהֶם וּבְמִשְׁנָתָם
A Misná nyelvezetén (stílusában) tanították (későbbi) bölcseink, legyen áldott, aki kiválasztotta őket és tanításukat!
א, רַבִּי מֵאִיר אוֹמֵר: כָּל הָעוֹסֵק בַּתּוֹרָה לִשְׁמָהּ זוֹכֶה לִדְבָרִים הַרְבֵּה, וְלֹא עוֹד אֶלָּא שֶׁכָּל הָעוֹלָם כֻּלּוֹ כְּדַאי הוּא לוֹ, נִקְרָא רֵעַ, אָהוּב, אוֹהֵב אֶת הַמָּקוֹם, אוֹהֵב אֶת הַבְּרִיּוֹת, מְשַׂמֵּחַ אֶת הַמָּקוֹם, מְשַׂמֵּחַ אֶת הַבְּרִיּוֹת, וּמַלְבַּשְׁתּוֹ עֲנָוָה וְיִרְאָה, וּמַכְשַׁרְתּוֹ לִהְיוֹת צַדִּיק, חָסִיד, יָשָׁר, וְנֶאֱמָן, וּמְרַחַקְתּוֹ מִן הַחֵטְא, וּמְקָרַבְתּוֹ לִידֵי זְכוּת, וְנֶהֱנִין מִמֶּנּוּ עֵצָה וְתוּשִׁיָּה, בִּינָה וּגְבוּרָה, שֶׁנֶּאֱמַר: לִי עֵצָה וְתוּשִׁיָּה, אֲנִי בִינָה, לִי גְבוּרָה. וְנוֹתֶנֶת לוֹ מַלְכוּת וּמֶמְשָׁלָה, וְחִקּוּר דִּין, וּמְגַלִּין לוֹ רָזֵי תוֹרָה, וְנַעֲשָׂה כְּמַעְיָן הַמִּתְגַּבֵּר וּכְנָהָר שֶׁאֵינוֹ פּוֹסֵק, וְהוֶֹה צָנוּעַ, וְאֶרֶךְ רוּחַ, וּמוֹחֵל עַל עֶלְבּוֹנוֹ, וּמְגַדַּלְתּוֹ וּמְרוֹמַמְתּוֹ עַל כָּל הַמַּעֲשִׂים
- Méir rabbi mondotta: „Aki önzetlenül foglalkozik a Tórával, sok jó dologra lesz érdemes, és az egész világ a lábainál hever, szeretett barátnak neveztetik, aki szereti Istent, szereti az embereket, örömére van Istennek és embernek. Az ilyen embert a Tórával való foglalkozás szerénységgel és istenfélelemmel ruházza fel, és alkalmassá teszi arra, hogy igaz, jámbor, egyenes és hűséges legyen; távol tartja őt a vétkezéstől, közel hozza őt az érdemekhez, és az emberiség hasznára van, mert élnek jó tanácsával, tudásával és értelmével. Amint le van írva[1]: »Enyém a tanács és a jutalom, én vagyok az értelem, a tetterő…« És ad neki (a Tóra) méltóságot és ítélőképességet, feltárulnak előtte a Tan rejtelmei, és olyan lesz, mint egy egyre erősebben buzgó forrás, mint egy soha el nem apadó folyam, miközben Ő szerény és hosszan tűrő és minden bántalmat megbocsátó lesz. Végre a Tóra felmagasztalja őt, és az összes teremtmény fölé emeli.”
ב, אָמַר רַבִּי יְהוֹשֻׁעַ בֶּן לֵוִי: בְּכָל יוֹם וָיוֹם בַּת קוֹל יוֹצֵאת מֵהַר חוֹרֵב וּמַכְרֶזֶת וְאוֹמֶרֶת: אוֹי לָהֶם לַבְּרִיּוֹת מֵעֶלְבּוֹנָהּ שֶׁל תּוֹרָה, שֶׁכָּל מִי שֶׁאֵינוֹ עוֹסֵק בַּתּוֹרָה, נִקְרָא נָזוּף, שֶׁנֶּאֱמַר: נֶזֶם זָהָב בְּאַף חֲזִיר, אִשָּׁה יָפָה וְסָרַת טָעַם. וְאוֹמֵר: וְהַלֻּחֹת מַעֲשֵׂה אֱלֹהִים הֵמָּה, וְהַמִּכְתָּב מִכְתַּב אֱלֹהִים הוּא, חָרוּת עַל הַלֻּחֹת. אַל תִּקְרֵי חָרוּת אֶלָּא חֵרוּת, שֶׁאֵין לָךְ בֶּן חוֹרִין אֶלָּא מִי שֶׁעוֹסֵק בְּתַלְמוּד תּוֹרָה. וְכָל מִי שֶׁעוֹסֵק בְּתַלְמוּד תּוֹרָה, הֲרֵי זֶה מִתְעַלֶּה, שֶׁנֶּאֱמַר: וּמִמַּתָּנָה נַחֲלִיאֵל וּמִנַּחֲלִיאֵל בָּמוֹת
- Jehosuá ben Lévi rabbi szokta mondani: „Mindennap isteni szózat hallatszik Chorév hegyéről, mondván: »Jaj az emberiségnek a Tóra sérelme alatt!« Aki ugyanis nem foglalkozik a Tórával, megbélyegzettnek minősítik, mint az le is van írva[2]: »Mint a disznó orrában az aranykarika, olyan a szép asszony, ha nincs esze.« Ugyancsak le van írva[3]: »A (kő)táblákat Isten készítette, az Írás is Isten írása volt a táblákra vésve.« Ne (azt) olvasd: »vésve« (chárut), hanem (azt, hogy) »szabadon« (chérut), mert csak az az igazán szabad ember, aki a Tórával foglalkozik. Aki pedig a Tóra-tanulással foglalkozik, az ezáltal felemelkedik, mint ahogy le van írva[4]: »És (a zsidók) vonultak Mátánából (‘Isten ajándéka’) Náchliélba (‘osztályrészem az Örökkévaló’), és Náchliélból Bámotba (‘magaslat’).«”
ג, הַלּוֹמֵד מֵחֲבֵרוֹ פֶּרֶק אֶחָד, אוֹ הֲלָכָה אַחַת, אוֹ פָּסוּק אֶחָד, אוֹ דִבּוּר אֶחָד, אוֹ אֲפִילוּ אוֹת אַחַת, צָרִיךְ לִנְהָג בּוֹ כָּבוֹד, שֶׁכֵּן מָצִינוּ בְּדָוִד מֶלֶךְ יִשְׂרָאֵל, שֶׁלֹּא לָמַד מֵאֲחִיתֹפֶל אֶלָּא שְׁנֵי דְבָרִים בִּלְבָד, קְרָאוֹ רַבּוֹ אַלּוּפוֹ וּמְיֻדָּעוֹ, שֶׁנֶּאֱמַר: וְאַתָּה אֱנוֹשׁ כְּעֶרְכִּי, אַלּוּפִי וּמְיֻדָּעִי
- Aki barátjától akár csak egy fejezetet tanul, vagy egy bibliai verset, vagy egy kifejezést, vagy akár csak egy (héber) betűt, köteles őt tanítómestereként tisztelni. Hiszen látjuk, hogy Dávid királyunk, aki Áchitofeltől csak két dolgot tanult, tanítómesterének, oktatójának és meghitt barátjának hívta őt, amint le van írva[5]: „te pedig hozzám méltó ember, mesterem, meghitt barátom…”
וַהֲלֹא דְבָרִים קַל וָחוֹמֶר, וּמַה דָּוִד מֶלֶךְ יִשְׂרָאֵל שֶׁלֹּא לָמַד מֵאֲחִיתֹפֶל אֶלָּא שְׁנֵי דְבָרִים בִּלְבָד, קְרָאוֹ רַבּוֹ אַלּוּפוֹ וּמְיֻדָּעוֹ, הַלּוֹמֵד מֵחֲבֵרוֹ, פֶּרֶק אֶחָד, אוֹ הֲלָכָה אַחַת, אוֹ פָּסוּק אֶחָד, אוֹ דִבּוּר אֶחָד, אוֹ אֲפִילוּ אוֹת אֶחָת, עַל אַחַת כַּמָּה וְכַמָּה שֶׁצָּרִיךְ לִנְהָג בּוֹ כָּבוֹד. וְאֵין כָּבוֹד, אֶלָּא תוֹרָה, שֶׁנֶּאֱמַר: כָּבוֹד חֲכָמִים יִנְחָלוּ, וּתְמִימִים יִנְחֲלוּ טוֹב. וְאֵין טוֹב אֶלָּא תוֹרָה, שֶׁנֶּאֱמַר: כִּי לֶקַח טוֹב נָתַתִּי לָכֶם, תּוֹרָתִי אַל תַּעֲזֹבוּ.
Márpedig ha Dávid királyunk, aki csak két dolgot tanult Áchitofeltől, így tisztelte őt, mennyivel inkább köteles tisztelni felebarátját az, aki tőle egy fejezetet, egy háláchát, egy kifejezést vagy akár csak egy (héber) betűt tanul! A „tisztelet” pedig nem más, mint maga a Tóra, ahogy írva van[6]: „Tiszteletet örökölnek a bölcsek, és a feddhetetlenekre szép örökség vár”, és a „jó” sem más, mint a Tóra, ahogy írva van[7]: „Hisz jó oktatást adtam nektek, ne hagyjátok el Tórámat”.
ד, כַּךְ הִיא דַּרְכָּהּ שֶׁל תּוֹרָה: פַּת בַּמֶּלַח תֹּאכֵל, וּמַיִם בִּמְשׂוּרָה תִּשְׁתֶּה, וְעַל הָאָרֶץ תִּישָׁן, וְחַיֵּי צַעַר תִּחְיֶה, וּבַתּוֹרָה אַתָּה עָמֵל, אִם אַתָּה עֹשֶׂה כֵּן, אַשְׁרֶיךָ וְטוֹב לָךְ, אַשְׁרֶיךָ בָּעוֹלָם הַזֶּה, וְטוֹב לָךְ לָעוֹלָם הַבָּא
- Ez a Tórához vezető út: „Kenyérrel és sóval élj, vizet mértékkel igyál, a földön aludj, nehéz életet élj, és a Tóra tanulásával foglalkozz! Ha így teszel, boldog vagy, és üdv neked. Boldog vagy ezen a világon, és üdv neked a túlvilágon.
ה, אַל תְּבַקֵּשׁ גְּדֻלָּה לְעַצְמְךָ, וְאַל תַּחְמוֹד כָּבוֹד, יוֹתֵר מִלִּמּוּדָךְ עֲשֵׂה, וְאַל תִּתְאַוֶּה לְשֻׁלְחָנָם שֶׁל שָׂרִים, שֶׁשֻּׁלְחָנְךָ גָּדוֹל מִשֻּׁלְחָנָם, וְכִתְרְךָ גָּדוֹל מִכִּתְרָם, וְנֶאֱמָן הוּא בַּעַל מְלַאכְתֶּךָ שֶׁיְּשַׁלֶּם לָךְ שְׂכַר פְּעֻלָּתֶךָ
- Ne törd magad magas rang után, ne vágyódj kitüntetésekre, a cselekedetre helyezd a hangsúlyt, és ne a tanulmányokra, és ne kívánd a királyok asztalát, mert a tiéd nagyobb, mint az övék, és a te koronád fenségesebb az övéknél. Megbízható a te munkáltatód, hogy megadja munkád bérét.
ו, גְּדוֹלָה תוֹרָה יוֹתֵר מִן הַכְּהֻנָּה וּמִן הַמַּלְכוּת, שֶׁהַמַּלְכוּת נִקְנִית בִּשְׁלֹשִׁים מַעֲלוֹת, וְהַכְּהֻנָּה בְּעֶשְׂרִים וְאַרְבַּע, וְהַתּוֹרָה נִקְנִית בְּאַרְבָּעִים וּשְׁמוֹנָה דְבָרִים. וְאֵלוּ הֵן: בְּתַלְמוּד, בִּשְׁמִיעַת הָאֹזֶן, בַּעֲרִיכַת שְׂפָתַיִם, בְּבִינַת הַלֵּב, בְּאֵימָה, בְּיִרְאָה, בַּעֲנָוָה, בְּשִׂמְחָה, בְּטָהֳרָה, בְּשִׁמּוּשׁ חֲכָמִים, בְּדִבּוּק חֲבֵרִים, בְּפִלְפּוּל הַתַּלְמִידִים, בְּיִשּׁוּב, בְּמִקְרָא, בְּמִשְׁנָה, בְּמִעוּט סְחוֹרָה, בְּמִעוּט דֶּרֶךְ אֶרֶץ, בְּמִעוּט תַּעֲנוּג, בְּמִעוּט שֵׁנָה, בְּמִעוּט שִׂיחָה, בְּמִעוּט שְׂחוֹק, בְּאֶרֶךְ אַפַּיִם, בְּלֶב טוֹב, בֶּאֱמוּנַת חֲכָמִים, בְּקַבָּלַת הַיִּסּוֹרִין, הַמַּכִּיר אֶת מְקוֹמוֹ, וְהַשָּׂמֵחַ בְּחֶלְקוֹ, וְהָעוֹשֶׂה סְיָג לִדְבָרָיו, וְאֵינוֹ מַחֲזִיק טוֹבָה לְעַצְמוֹ, אָהוּב, אוֹהֵב אֶת הַמָּקוֹם, אוֹהֵב אֶת הַבְּרִיּוֹת, אוֹהֵב אֶת הַצְּדָקוֹת, אוֹהֵב אֶת הַמֵּישָׁרִים, אוֹהֵב אֶת הַתּוֹכָחוֹת, וּמִתְרַחֵק מִן הַכָּבוֹד, וְלֹא מֵגִיס לִבּוֹ בְּתַלְמוּדוֹ, וְאֵינוֹ שָׂמֵחַ בְּהוֹרָאָה, נוֹשֵׂא בְעוֹל עִם חֲבֵרוֹ, וּמַכְרִיעוֹ לְכַף זְכוּת, וּמַעֲמִידוֹ עַל הָאֱמֶת, וּמַעֲמִידוֹ עַל הַשָּׁלוֹם, וּמִתְיַשֵּׁב לִבּוֹ בְּתַלְמוּדוֹ, שׁוֹאֵל וּמֵשִׁיב, שׁוֹמֵעַ וּמוֹסִיף, הַלּוֹמֵד עַל מְנָת לְלַמֵּד, וְהַלּוֹמֵד עַל מְנָת לַעֲשׂוֹת, הַמַּחְכִּים אֶת רַבּוֹ, וְהַמְכַוֵּן אֶת שְׁמוּעָתוֹ, וְהָאוֹמֵר דָּבָר בְּשֵׁם אוֹמְרוֹ. הָא לָמַדְתָּ, כָּל הָאוֹמֵר דָּבָר בְּשֵׁם אוֹמְרוֹ, מֵבִיא גְאֻלָּה לָעוֹלָם, שֶׁנֶּאֱמַר: וַתֹּאמֶר אֶסְתֵּר לַמֶּלֶךְ בְּשֵׁם מָרְדְּכָי
- A Tóra nagyobb becsben áll, mint a papi vagy királyi méltóság. Ugyanis a királyság megszerzéséhez harminc érdem elég, míg a papi méltósághoz elég huszonnégy. Ezzel szemben a Tóra elsajátításához negyvennyolc dolog szükséges, éspedig: tanulás, odafigyelés, szorgalmas ismétlés, értelem, istenfélelem, tekintélytisztelet, szerénység, életöröm, a lelki tisztaság, a bölcsek szolgálata, jó barátok, a diáktársak eszmecseréje, józan megfontolás, a Biblia tanulmányozása, a Misná beható elsajátítása, kevés üzletelés, kevés nemi élet, csökkentett élvezet, kevés alvás, kevés (üres) beszéd, kevés szórakozás, türelem, jó szív, a bölcsekbe vetett bizalom, a szenvedés elviselése, az ön(túl)becsülés hiánya, az elégedettség, aki határt szab szavainak, az önhittség hiánya, ha valakit szeretnek, ő is szereti Istent és az embert egyaránt, szereti a jótéteményeket, szeret az egyenes úton járni, értékeli a dorgálást, távol tartja magát a becsvágytól, nem felfuvalkodott, nem szeret bíráskodni, együttműködik társaival, jó hatással van társaira, társait az igazság és békesség irányába befolyásolja, megállapodott tanulmányaiban, kérdez és felel (ahol és ahogyan kell), a hallottakat kiegészíti, aki azért tanul, hogy taníthasson, és aki azért tanul, hogy cselekvően betartsa a tanultakat, aki (okos kérdéseivel) bölcsebbé teszi mesterét, aki jól odafigyel (hogy pontosan idézhesse mesterét), és aki a forrás megjelölésével idéz. Ebből az (is) a tanulság, hogy „aki pontosan idézi mestere szavait, megváltást hoz a világra”, amint le van írva[8]: „És mondotta Eszter (királynő) a királynak Mordecháj nevében.”
ז, גְּדוֹלָה תּוֹרָה שֶׁהִיא נוֹתֶנֶת חַיִּים לְעוֹשֶׂיהָ בָּעוֹלָם הַזֶּה וּבָעוֹלָם הַבָּא, שֶׁנֶּאֱמַר: כִּי חַיִּים הֵם לְמֹצְאֵיהֶם, וּלְכָל בְּשָׂרוֹ מַרְפֵּא. וְאוֹמֵר: רִפְאוּת תְּהִי לְשָׁרֶךָ, וְשִׁקּוּי לְעַצְמוֹתֶיךָ. וְאוֹמֵר: עֵץ חַיִּים הִיא לַמַּחֲזִיקִים בָּהּ, וְתֹמְכֶיהָ מְאֻשָּׁר. וְאוֹמֵר: כִּי לִוְיַת חֵן הֵם לְרֹאשֶׁךָ, וַעֲנָקִים לְגַרְגְּרֹתֶיךָ. וְאוֹמֵר: תִּתֵּן לְרֹאשְׁךָ לִוְיַת חֵן, עֲטֶרֶת תִּפְאֶרֶת תְּמַגְּנֶךָ. וְאוֹמֵר: כִּי בִי יִרְבּוּ יָמֶיךָ, וְיוֹסִיפוּ לְךָ שְׁנוֹת חַיִּים. וְאוֹמֵר: אֹרֶךְ יָמִים בִּימִינָהּ, בִשְׂמֹאולָהּ עֹשֶׁר וְכָבוֹד. וְאוֹמֵר: כִּי אֹרֶךְ יָמִים וּשְׁנוֹת חַיִּים וְשָׁלוֹם יוֹסִיפוּ לָךְ
- Nagy dolog a Tóra, mert életet ad művelőinek, mind ezen a világon, mind a túlvilágon, amint az le van írva: „Mert életet adnak (a Tóra szavai) azoknak, akik megtalálják őket, és gyógyulást egész testüknek.” Úgyszintén le van írva: „Gyógyulás lesz a testednek, és felüdülés csontjaidnak.” Nemkülönben le van írva: „Élet fája ez (a Tóra) azoknak, akik megragadják, és akik rá támaszkodnak, boldogok.” A továbbiakban: „Mert ékes koszorú ez a fejeden (mármint a Tóra), és ékszer a nyakadon”, valamint „Ékes koszorút tesz a fejedre, díszes koronát ajándékoz neked…” és „mert általam sokasodnak meg napjaid, és gyarapodnak életed évei”. Végezetül pedig: „Hosszú élet van a jobbjában, baljában pedig gazdagság és dicsőség.” És „hosszú életet, magas életkort és jólétet szereznek neked (a Tóra törvényei)”[9].
ח, רַבִּי שִׁמְעוֹן בֶּן יְהוּדָה מִשּׁוּם רַבִּי שִׁמְעוֹן בֶּן יוֹחָאִי אוֹמֵר: הַנּוֹי, וְהַכֹּחַ, וְהָעֹשֶׁר, וְהַכָּבוֹד, וְהַחָכְמָה, וְהַזִּקְנָה, וְהַשֵּׂיבָה, וְהַבָּנִים, נָאֶה לַצַּדִּיקִים וְנָאֶה לָעוֹלָם, שֶׁנֶּאֱמַר: עֲטֶרֶת תִּפְאֶרֶת שֵׂיבָה, בְּדֶרֶךְ צְדָקָה תִּמָּצֵא. וְאוֹמֵר: תִּפְאֶרֶת בַּחוּרִים כֹּחָם, וַהֲדַר זְקֵנִים שֵׂיבָה. וְאוֹמֵר: עֲטֶרֶת זְקֵנִים בְּנֵי בָּנִים, וְתִפְאֶרֶת בָּנִים אֲבוֹתָם. וְאוֹמֵר: וְחָפְרָה הַלְּבָנָה וּבוֹשָׁה הַחַמָּה, כִּי מָלַךְ יְהֹוָה צְבָאוֹת בְּהַר צִיּוֹן וּבִירושָׁלַיִם, וְנֶגֶד זְקֵנָיו כָּבוֹד
- Simon ben Jehudá rabbi mondotta Simon bár Jocháj rabbi nevében: „A szépség, az erő, a gazdagság, a tisztelet, a bölcsesség, a hosszú élet, az aggkor és a gyerekek díszére válnak mind az igazaknak (cádikim), mind a világnak, miként le van írva[10]: »Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található…«. Ugyancsak le van írva[11]: »Az ifjak dísze az erő, az öregek ékessége pedig az ősz haj«, valamint[12] »Az öregek koronája az unokák, a fiak ékessége az atyáik«, valamint[13]: »És elpirul a Hold, és szégyenkezik a Nap, mert az Örökkévaló, a Seregek Ura lesz a király Cion hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt ragyog dicsősége…«”.
רַבִּי שִׁמְעוֹן בֶּן מְנַסְיָא אוֹמֵר: אֵלּוּ שֶׁבַע מִדּוֹת שֶׁמָּנוּ חֲכָמִים לַצַּדִּיקִים, כֻּלָּם נִתְקַיְּמוּ בְּרַבִּי וּבְבָנָיו
Simon ben Mnászjá rabbi mondotta: „Jehudá, a Fejedelem és fiai rendelkeztek mind a hét jeles tulajdonsággal, amelyet a bölcsek az igazak jellemzőjeként soroltak föl.”
ט, אָמַר רַבִּי יוֹסֵי בֶּן קִסְמָא: פַּעַם אֶחָת הָיִיתִי מְהַלֵּךְ בַּדֶּרֶךְ וּפָּגַע בִּי אָדָם אֶחָד, וְנָתַן לִי שָׁלוֹם וְהֶחֱזַרְתִּי לוֹ שָׁלוֹם. אָמַר לִי: רַבִּי, מֵאֵיזֶה מָקוֹם אָתָּה. אָמַרְתִּי לוֹ: מֵעִיר גְּדוֹלָה שֶׁל חֲכָמִים וְשֶׁל סוֹפְרִים אָנִי. אָמַר לִי: רַבִּי, רְצוֹנְךָ שֶׁתָּדוּר עִמָּנוּ בִּמְקוֹמֵנוּ, וַאֲנִי אֶתֵּן לָךְ אֶלֶף אֲלָפִים דִּינְרֵי זָהָב וַאֲבָנִים טוֹבוֹת וּמַרְגָּלִיּוֹת. אָמַרְתִּי לוֹ: אִם אַתָּה נוֹתֵן לִי כָּל כֶּסֶף וְזָהָב וַאֲבָנִים טוֹבוֹת וּמַרְגָּלִיּוֹת שֶׁבָּעוֹלָם, אֵינִי דָר אֶלָּא בִּמְקוֹם תּוֹרָה, וְכֵן כָּתוּב בְּסֵפֶר תְּהִלִּים עַל יְדֵי דָוִד מֶלֶךְ יִשְׂרָאֵל: טוֹב לִי תּוֹרַת פִּיךָ מֵאַלְפֵי זָהָב וָכָסֶף. וְלֹא עוֹד, אֶלָּא שֶׁבְּשַׁעַת פְּטִירָתוֹ שֶׁל אָדָם אֵין מְלַוִּין לוֹ לְאָדָם לֹא כֶסֶף וְלֹא זָהָב וְלֹא אֲבָנִים טוֹבוֹת וּמַרְגָּלִיּוֹת, אֶלָּא תּוֹרָה וּמַעֲשִׂים טוֹבִים בִּלְבָד, שֶׁנֶּאֱמַר: בְּהִתְהַלֶּכְךָ תַּנְחֶה אוֹתָךְ, בְּשָׁכְבְּךָ תִּשְׁמוֹר עָלֶיךָ, וַהֲקִיצוֹתָ הִיא תְשִׂיחֶךָ. בְּהִתְהַלֶּכְךָ תַּנְחֶה אֹתָךְ, בָּעוֹלָם הַזֶּה. בְּשָׁכְבְּךָ תִּשְׁמוֹר עָלֶיךָ, בַּקָּבֶר. וַהֲקִיצוֹתָ הִיא תְשִׂיחֶךָ, לָעוֹלָם הַבָּא. וְאוֹמֵר: לִי הַכֶּסֶף וְלִי הַזָּהָב, נְאֻם יְהֹוָה צְבָאוֹת
- Joszé ben Kiszmá rabbi mesélte: „Egyszer jártamban az országúton találkoztam valakivel, aki köszöntött, és én visszaköszöntem neki. Kérdezte az illető: »Hová valósi vagy, rabbi uram?« Mondtam neki: »Egy nagy városba, amelyben sok bölcs és írástudó van.« Erre azt mondta az az ember: »Rabbi, nem lenne kedved a mi városunkban letelepedni, ha adnék neked egymillió aranytallért, valamint drágaköveket és gyöngyöket?« Feleltem neki: »Fiam, ha nekem adnád a világ minden aranyát, ezüstjét és drágakövét, akkor sem laknék másutt, mint ahol a Tórát művelik!« Így van ez egyébként megírva A zsoltárok könyvében is, Dávid, Izrael királya által[14]: »Becsesebb számomra ajkad tanítása (a Tóra), mint arany és ezüst ezrei…«. Sőt amikor az ember elhalálozik, nem kíséri el őt útjára sem arany, sem ezüst vagy drágakő, hanem csakis a Tóra, amit tanult, és a jó cselekedetek, amelyeket tett életében, mint ahogy le van írva[15]: »Jártadban vezérel téged, mikor lefekszel, őrködik feletted, és mikor felébredsz, ő irányítja gondolataidat…« »Jártadban«: ebben a világban, »mikor lefekszel«: a sírban, és »mikor felébredsz«: az eljövendő világban. Ugyancsak le van írva[16]: »Enyém az ezüst és enyém az arany – mondja a Seregek Ura.«”
י, חֲמִשָׁה קִנְיָנִים קָנָה הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא בָּעוֹלָמוֹ, וְאֵלּוּ הֵן: תּוֹרָה קִנְיָן אֶחָד, שָׁמַיִם וָאָרֶץ קִנְיָן אֶחָד, אַבְרָהָם קִנְיָן אֶחָד, יִשְׂרָאֵל קִנְיָן אֶחָד, בֵּית הַמִּקְדָּשׁ קִנְיָן אֶחָד
- Öt „birtokot” szerzett magának az Örökkévaló az ő világában. Ezek pedig az ő „szerzeményei”: 1. a Tóra, 2. az ég és a föld, 3. Ábrahám ősapánk, 4. Izrael (a zsidó nép) és 5. a Szentély.
תּוֹרָה מִנַּיִן, דִּכְתִיב: יְהֹוָה קָנָנִי רֵאשִׁית דַּרְכּוֹ, קֶדֶם מִפְעָלָיו מֵאָז. שָׁמַיִם וָאָרֶץ מִנַּיִן, דִּכְתִיב: כֹּה אָמַר יְהֹוָה הַשָּׁמַיִם כִּסְאִי וְהָאָרֶץ הֲדֹם רַגְלָי, אֵי זֶה בַיִת אֲשֶׁר תִּבְנוּ לִי וְאֵי זֶה מָקוֹם מְנוּחָתִי. וְאוֹמֵר: מָה רַבּוּ מַעֲשֶׂיךָ יְהֹוָה, כֻּלָּם בְּחָכְמָה עָשִׂיתָ, מָלְאָה הָאָרֶץ קִנְיָנֶךָ. אַבְרָהָם מִנַּיִן, דִּכְתִיב: וַיְבָרְכֵהוּ וַיֹּאמַר, בָּרוּךְ אַבְרָם לְאֵל עֶלְיוֹן, קוֹנֵה שָׁמַיִם וָאָרֶץ. יִשְׂרָאֵל מִנַּיִן, דִּכְתִיב: עַד יַעֲבוֹר עַמְּךָ יְהֹוָה, עַד יַעֲבוֹר עַם זוּ קָנִיתָ. וְאוֹמֵר: לִקְדוֹשִׁים אֲשֶׁר בָּאָרֶץ הֵמָּה, וְאַדִּירֵי כָל חֶפְצִי בָם. בֵּית הַמִּקְדָּשׁ מִנַּיִן, דִּכְתִיב: מָכוֹן לְשִׁבְתְּךָ פָּעַלְתָּ יְהֹוָה, מִקְּדָשׁ אֲדֹנָי כּוֹנְנוּ יָדֶיךָ. וְאוֹמֵר: וַיְבִיאֵם אֶל גְּבוּל קָדְשׁוֹ, הַר זֶה קָנְתָה יְמִינוֹ
Honnan tudjuk, hogy a Tóra az Örökkévaló „birtoka”? Onnan, hogy le van írva[17]: „Az Örökkévaló az út kezdetén alkotott engem, művei előtt réges-régen.” És honnan tudjuk ezt az égről és a földről? Onnan, hogy írva van[18]: „Így szól az Örökkévaló: »Az ég az én trónom, és a föld lábam zsámolya. Milyen házat építtek nekem, és hol van nyugodalmam helye?«” Valamint az is írva van[19]: „Mily számosak a műveid, Örökkévaló! Mindet bölcsességgel teremtetted, a föld tele van alkotásaiddal!” Hát Ábrahám? Le van írva[20]: „Megáldotta, és azt mondta: »Áldott vagy, Ábrahám, a Felséges Isten előtt, aki a mennyet és a földet alkotta!«”. A zsidó nép? Le van írva[21]: „…míg átvonul néped, Örökkévaló, míg átvonul a nép, amelyet alkottál…”. „A szentekben, akik a földön élnek, és a dicsőségesekben telik minden kedvem”[22]. És a Szentély? Írva van[23]: „…lakhelyedül tetted, Örökkévaló, a Szentélyt, amelyet alkottál…”. Ugyancsak le van írva[24]: „…elvitte őket szent mezsgyéjéhez, a hegyhez, amelyet jobbja alkotott…”.
יא, כָּל מַה שֶּׁבָּרָא הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא בָּעוֹלָמוֹ, לֹא בְרָאוֹ אֶלָּא לִכְבוֹדוֹ, שֶׁנֶּאֱמַר: כֹּל הַנִּקְרָא בִשְׁמִי וְלִכְבוֹדִי בְּרָאתִיו, יְצַרְתִּיו אַף עֲשִׂיתִיו. וְאוֹמֵר: יְהֹוָה יִמְלֹךְ לְעֹלָם וָעֶד.
- Mindazt, amit az Örökkévaló az Ő világában teremtett és alkotott, a saját dicsőségére teremtette, mint le van írva[25]: „Mindenkit, akit nevemről neveznek… dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam.” És írva van[26]: „Az Örökkévaló uralkodik örökkön-örökké”.
רַבִּי חֲנַנְיָא בֶּן עֲקַשְׁיָא אוֹמֵר: רָצָה הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא לְזַכּוֹת אֶת יִשְׂרָאֵל, לְפִיכָךְ הִרְבָּה לָהֶם תּוֹרָה וּמִצְוֹת, שֶׁנֶּאֱמַר: יְהֹוָה חָפֵץ לְמַעַן צִדְקוֹ יַגְדִּיל תּוֹרָה וְיַאְדִּיר
Chánánjá ben Ákásjá rabbi mondotta: „Az Örökkévaló, áldassék, azt akarta, hogy Izrael érdemeket szerezzen, és ezért sok tórai parancsolatot adott neki. Ahogyan meg van írva[27]: »Az Örökkévaló kívánta, az Ő igazsága kedvéért, hogy naggyá és dicsővé tegye a Tórát.«.”
(Misná, Mákot 23b.)
[1] Példabeszédek 8:14.
[2] Uo. 11:22.
[3] 2Mózes 32:16.
[4] 4Mózes 21:19.
[5] Zsoltárok 55:14.
[6] Példabeszédek 3:35., 28:10.
[7] Uo. 4:2.
[8] Eszter 2:22.
[9] Példabeszédek 4:22., 3:8., 18., 1:9., 4:9., 9:11., 3:16., 2.
[10] Uo. 16:31.
[11] Uo. 20:29.
[12] Uo. 17:6.
[13] Jesájá 24:23.
[14] Zsoltárok 119:72.
[15] Példabeszédek 6:22.
[16] Chágáj 2:8.
[17] Példabeszédek 8:22.
[18] Jesájá 66:1.
[19] Zsoltárok 104:24.
[20] 1Mózes 14:19.
[21] 2Mózes 15:16.
[22] Zsoltárok 16:3.
[23] 2Mózes 15:17.
[24] Zsoltárok 78:54.
[25] Jesájá 43:7.
[26] 2Mózes 15:18.
[27] Jesájá 42:21.
