Egy P. J. monogramú illető az alábbi kérdést tette fel a Jew in the City oldalon: „Az ortodox zsidók feleségül vehetik-e valamelyik unokatestvérüket?” A sokakat megosztó kérdésre Jack Abramowitz rabbi, az Orthodox Union egyik állandó szerzője válaszolt.
Ráv Abramowitz mielőtt a Tóra nézőpontjába helyezné a kérdést, megpróbálja a felvetés okát megfejteni. Szerinte két dolog
bírhatta rá P. J.-t, hogy megkérdezze ezt: vagy háláchikus útmutatást keresett, hogy összeházasodjon egy unokatestvérével, vagy, ami valószínűbb, hogy ezt a rokonházasság témáját meglehetősen elavultnak, már-már „ciki”-nek tartja, melyet csupán furcsa „hegylakók” alkalmaznak manapság. Ha az utóbbi a helyzet, akkor a kérdező nyilvánvalóan a mainstream-kultúra generálta elfogultság szemüvegén keresztül nézi a témát – meglehetősen tévesen.
A valóság ugyanis az, hogy a világ népességének mintegy 20 százaléka valamilyen rokonházasságban él és hasonlóan lép frigyre a mai napig is. A családon belüli házasságok máig elsősorban a Közel-Keleten, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában jelentősek. Törökországban és Egyiptomban az esküvők mintegy ötöde kötődik a családon belül, a pakisztáni házasságoknak pedig több mint a fele ilyen jellegű.
De ez még nem minden! Azt tudja, hogy mely másik országokban engedélyezik az unokatestvérek közötti házasságkötést? Egész Európában! Angliában, Franciaországban és Magyarországon is jogilag engedélyezett, nem csupán a harmad- és másod, de még az elsőfokú unokatestvérek közötti házasság is. Úgyszintén Ausztráliában, Brazíliában, Indiában, Japánban, Kanadában stb. A nem iszlám országok közül valószínűleg Mexikóban a legmagasabb a rokonsági házasságok aránya.
És hol nem engedélyezett az unokatestvérek közötti házasság? Nos, például Oroszországban, Kínában vagy Észak-Koreában, olyan országokban, melyeket csak kevesen kívánnak utánozni.
Ami az Egyesült Államokat illeti, 20 államban, plusz a Columbia Kerületben engedélyezik a rokonházasságot, továbbá hat állam engedélyezi bizonyos feltételek mellett, utóbbiakban jellemzően életkori és termékenységgel kapcsolatos faktorokat néznek. Tehát, ha mégiscsak unokatestvérrel házasodna, akkor keresse fel az anyakönyvi hivatalalt Alabamában, Alaszkában, Kaliforniában, Coloradóban, Connecticutban, Floridában, Georgiában, Hawaiion, Marylandben, Massachusettsben, New Jersey-ben, Új-Mexikóban, New Yorkban, Észak-Karolinában, Rhode Islanden, Dél-Karolinában, Tennessee-ben, Texasban, Vermontban és Virginiában és talán Arizonában, Illinois-ban, Indianában, Maine-ben, Utah-ban és Wisconsinban. Figyelmeztetés! Észak-Karolina nem engedélyezi a „dupla unokatestvér-házasságot”, vagyis az olyan esetet, amikor egy családból két testvér házasodik össze másik két testvérrel, s így a nagyszülők teljesen azonosak lesznek a gyermekeiknél – igaz, ez sem mindennapi eset.
Ha pedig az izraeli statisztikákra kiváncsi valaki. Az izraeli zsidók közül az askenázoknak 1–2%-a, a szefárdoknak pedig 8–9%-a él rokonházasságban. A drúz izraelieknek pedig 49%-a, a muszlim izraeli araboknak 40%-a, a keresztény izraeli araboknak pedig 29%-a választ a családon belül magának partnert.
A rokonházasságok kialakulásának történelmi okai között szerepelnek az azonos társadalmi kapcsolatok, a családi szolidaritás, pénzügyi megfontolások, a jellemzően jobb összeférhetőség. Ezért aztán nem is annyira meglepő, hogy számos ismert embert is találni a rokoni házasságok sorában. Az unokatestvérükkel összeházasodó hírességek között van az Egyesült Államok 32. elnöke, Franklin Delano Roosevelt; Edgar Allen Poe író; a Science Fiction atyja, Herbert George Wells; Kevin Bacon színész, vagy éppen a Micimackó szerzője, Christopher Robin Milne is. Abban pedig valószínűleg a legtöbben egyetértenek, hogy a fizikus Albert Einstein „elég okos” volt, és Charles Darwin természettudós tudott egyet s mást az öröklődésről, mégis mindketten egy unokahúgukkal házasodtak össze.
És mi van a veleszületett rendellenességekkel?
Hát azok valóban léteznek, csak igazából kevésbé sem olyan kockázatosak, mint ahogy azt a legtöbben tévesen gondolják. Az elsőunokatestvérek DNS-ének 12,5%-a közös, mely valóban magasabb kockázatot jelent a veleszületett rendellenességek kialakulásában, de a gondoltnál alig magasabbat, mint más esetben.
A veleszületett rendellenességek kialakulásának aránya a nem rokon szülőknél 3–4% között mozog, mely az első unokatestvérek esetében 4–7%-ot jelent.
Miért gondolják mégis sokan, hogy a rokonházasság veszélyes lenne? Prof. Alan Bittles, az ausztráliai Murdoch Egyetem munkatársa szerint a rokonházasságok elsősorban a vidéki, szegényebb néprétegek között fordul elő, akik gyengébb egészségi állapotúak, s ezáltal nagyobb kockázatot „vállalnak” így is úgy is, ami torzítja a statisztikai adatokat.
Ezek alapján Abramowitz rabbi úgy gondolja, hogy ha valakinek problémája van az unokatestvérek közötti házassággal, akkor ő az emberiség történelmével és a világ túlnyomó többségével sem ért igazán egyet.
Az előbbiektől függetlenül a Tóra megengedi, hogy valaki egy unokatestvérével házasodjon össze. Mindazonáltal, hogy a Tóra megenged vagy tilt valamit, nem feltétlenül azon a logika mentén működik, melyeket egyesek, vagy a társadalom, illetve a tudomány gondol és követ. Ha például „A” készít egy kirakóst a világról és „B” is készít egyet ugyanarról, akkor mindketten a világot fogják ábrázolni, de biztosan lesznek darabok, melyek nem fognak összeilleni.
Nézzük csak a kóserság szabályait
A tudományos rendszertan az állatokat emlősökre, madarakra, hüllőkre, kétéltűekre stb… osztja fel, míg a Tóra vadállatokról, repülő és kúszó állatokról, tengeri élőlényekről beszél.
A tudomány nyelvén a tehén, a denevér az egér és a bálna mind emlősök, a Tórában viszont vadállatként, repülő állatként, csúszómászóként és tengeri lényként jelennek meg.
A világ felosztásának számos módja van. Vagyis amikor a Tóra azt írja, hogy „Senki közületek bármely vérrokonához ne közeledjék, hogy fölfedje szemérmét; én vagyok az Örökkévaló.” (3Mózes 18:6.) – akkor azt gondolhatnánk, hogy természetesen az unokatestvérekkel is tilos az együttlét. Azonban a Tóra ide tartozó logikája nem az endogámián, a „beltenyészeten” alapul. A Tóra például vérfertőzésként tekint a mostohaanyával történő kapcsolatra, még akkor is, ha genetikai kapcsolat nem áll fent. Utóbbi még akkor is vérfertőzésnek számít, ha a mostohaanya megözvegyült vagy elvált volna. S a tilalom oka nem a „háromfejű mutáns babáktól” való félelem, hanem az apa iránti tisztelet megőrzése.
A Tóra tehát még akkor is megengedni (de természetesen nem kötelezi) a bizonyos rokonok közötti házasságot, ha az a veleszületett rendellenességek növekedéséhez vezetne.
Természetesen, ha valódi veszélyt fedeznének fel, akkor a korszak nagy döntéshozói felszólalnának a gyakorlat ellen, hiszen általános kötelességünk megvédeni az egészségünket.
A Tóra ugyan nem tiltja a dohányzást sem, azonban a legtöbb 21. századi rabbi int a dohányzástól, mert az egészségtelen. Száz éve még ha egy rabbit megkérdeztek volna, hogy szabad-e a rádiumhalmok közé menni, akkor csak annyit mondott volna, hogy „jó szórakozást!”. Ma már kétségtelenül azt kérdezné vissza, hogy „megőrültél?!”
A lényeg tehát, hogy a rokonok közötti házasság sokkal kevésbé veszélyes, mint ahogy azt sokan feltételezik, így aztán nincs is ok arra, hogy a kor rabbijai törvényt alkossanak ellene. A válasz tehát: ha New Yorkban és még sok másik, fentebb felsorolt helyen él az illető, akkor igen, engedényezett az unokatestvérek közötti házasságkötés. De ha például Michiganben él, akkor nem, hiszen az ortodox zsidók kötelesek betartani a helyi törvényeket, mindaddig, amíg azok nem sértik a Tóra törvényét (lásd még: Talmud Nedárin 28a, Gittin 10b, Bává Kámá 113a és Bává Bátrá 54b–55a).
| A Tóra az alábbi, családon belüli házasságokat tiltja: „Atyád szemérmét és anyád szemérmét föl ne fedd; anyád ő, föl ne fedd szemérmét. Atyád feleségének szemérmét föl ne fedd; atyád szemérme az. Nővérednek, atyád leányának, vagy anyád leányának szemérmét – a háznak szülöttje, vagy kint született legyen – ne fedd föl szemérmüket. Fiad leányának vagy leányod leányának szemérmét – föl ne fedd szemérmüket, mert a te szemérmed azok. Atyád felesége leányának szemérmét – atyád szülöttje, nővéred ő – föl ne fedd szemérmét. Atyád nővérének szemérmét föl ne fedd, mert atyád vérrokona ő. Anyád nővérének szemérmét föl ne fedd, mert anyád vérrokona ő. Atyád fivérének a szemérmét föl ne fedd, feleségéhez ne közeledj, nagynénéd ő. Menyed szemérmét föl ne fedd, fiad felesége ő, föl ne fedd szemérmét. Fivéred feleségének szemérmét föl ne fedd, fivéred szemérme ő. Nőnek és leányának szemérmét föl ne fedd, fiának leányát vagy leányának leányát el ne vedd, hogy fölfedd szemérmét, vérrokonok ők, fajtalanság az. Nőt a nővéréhez hozzá el ne végy, vetélkedést gerjesztve, fölfedvén szemérmét ő mellette az életében.” (3Mózes 18:7–18.) |
Címlapkép: Seth Reese on Unsplash