Szeretek premier előtti vetítésekre járni. Oda többnyire olyan emberek mennek, akik már valamit tudnak a filmről, ismerik, kedvelik a rendezőt, vagy a szereplők valamelyikét, illetve a film készítői közül valakit. Esetleg az átlagnál jobban érdekli őket a film témája, és ha a vetítés után van közönségtalálkozó, akkor azon is szívesen részt vesznek. Ezek a rendezvények általában kisebb létszámmal zajlanak, a közös érdeklődés köti össze a csapatot.
Nem úgy a Lefkovicsék gyászolnak című film (egyik) premier előtti vetítésén, ami az Uránia Filmszínházban volt nemrégiben. A produkció ugyanis igen komoly energiát fektetett abba, hogy kellőképpen bevezesse a filmet a köztudatba, ezért aztán telt házzal ment már a közönségtalálkozóval egybekötött vetítés is. Nagyon szépen felépített folyamat zajlott hosszú hónapokon át: a Facebook-oldalukon betekintést nyerhettünk a forgatás kulisszatitkaiba, megismerhettük a szereplőket, a forgatási helyszíneket és a segítőket is. Így aztán a vásznon megjelenő embereket gyakorlatilag ismerősként köszönthettük.
Ezekkel az érzésekkel érkeztem az Urániába. Az amerikai bemutató után megkezdődött a Lefkovicsék gyászolnak magyarországi promóciója premier előtti vetítésekkel és közönségtalálkozókkal és ez az Urániában az egyik első ilyen esemény volt. Nagyon izgalmas, hogy a film után nemcsak a mozinéző-partnerrel, hanem az alkotókkal is meg lehet beszélni a benyomásokat.
Abból pedig volt bőven. Egy sokak számára ismerős élethelyzetről szól a forgatókönyv: a gyermek valamin összekülönbözik a szüleivel (jelen esetben a fiúgyermek az édesapjával) és emiatt eltávolodnak egymástól. Mivel a fiúgyermek gyakorlatilag elmenekül otthonról, az eltelt 7-8 év alatt egyáltalán nem beszélnek egymással, nem is tudják valójában, hogy ki miért is haragszik a másikra. Egy váratlan haláleset azonban arra kényszeríti őket, hogy újra szóba álljanak egymással. Ám ez esetben ennek a filmnek a forgatókönyvét egy zsidó család életét bemutatva írta meg Breier Ádám rendező és Csaba Bálint forgatókönyvíró. És ez meg is adja a film sajátos zamatát. Aki ismeri, kedveli és legfőképpen érti a zsidó humort, annak kiváló szórakozást nyújt a Lefkovicsék gyászolnak. Aki pedig birtokában van a különböző szeretetnyelveknek, esetleg valamelyiket aktívan használja is, bele tud helyezkedni a filmbe úgy, hogy a zsebkendőjét nemcsak a könnyes nevetés, hanem a pityergés miatt is elő fogja venni.
Anélkül, hogy elspoilerezném a mozit, annyit elmondhatok, hogy a feloldás is olyan „zsidós”: meg is történik, meg nem is. A színészek pedig csodálatosak. A legnehezebb dolga minden bizonnyal az egyik főszerepet alakító Szabó Kimmel Tamásnak (Iván szerepében) volt, akinek kifejezetten sok héber nyelvű vallásos szöveget kellett megtanulnia, hogy hitelesen tudja alakítani az Izraelben élő ortodox fiatalembert. (A háláchikus kérdésekben kollégánk, Cseh Viktor is segített, aki vallási konzulensként működött közre az alkotásban.) Bezerédi Zoltán (Tamás) óriási színészi tapasztalatával nagyon érzékenyen nyúlt a konok, vélt és valós sérelmekkel élő bokszedző szerepéhez. Amilyen jókat nevetünk a beszólásain a film egy szakaszában, annyira megrendítő az alakítása egy másikban. Az Ariel szerepére kiválasztott kisfiú (Leo Gagel) nagyon szépen beilleszkedett a felnőttek közé, méltó partnere a két főszereplőnek.
|
TalkSlo Szabó Kimmel Tamással
Szabó Kimmel Tamással Köves Slomó az EMIH vezető rabbija többek között arról beszélget majd pénteken, hogy hogyan zajlott a színész filmre való felkészülése és, hogy mekkora kihívás volt számára egy ilyen szerep elsajátítása.
Időpont: 04. 12. 19:00 Helyszín: Óbudai Zsinagóga (1036 Budapest, Lajos u. 163.) Belépődíj ötfogásos vacsorával: 5000 Ft/fő (családoknak 20% kedvezmény) |
Személyes kedvencem a Ferikét megjelenítő fiú (Váradi Roland) volt, aki – ahogyan a közönségtalálkozón megtudtuk – amatőrként (egy bokszegyesületből) csöppent a filmbe, hosszas unszolás után vállalta el a szerepet. Ez az úgynevezett amatőrség azonban magában hordozza azt a típusú gyermeki naivitást, ami Ferikét jellemzi.
Igazi érzelmi és spirituális hullámvasút a Lefkovicsék gyászolnak, mindenkinek ajánlom, aki nyitott az élet mély kérdéseit szórakoztató módon feszegető történetre.
Vigyük hírét ennek a filmnek, mert sztereotípiamentesen, kedvesen és a spiritualitást sem nélkülözve mutat be egy olyan zsidó családot, ahol minden generáció másképpen éli meg a gyászát.
A Lefkovicsék gyászolnak című filmet 2024. február 22-étől láthatják a mozikban.