Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

Dánielá Dászetá a világszervezet környezetvédelmi, fejlesztési és gazdasági bizottságában képviseli a zsidó államot. Dászetá feladatai közé tartozik az izraeli innováció megismertetése a tagországokkal és az államközi együttműködés erősítése is.

Dászetá 1984-ben érkezett Izraelbe családjával, az etióp zsidók ezreit szállító Mózes-akció keretében. A diplomatanő közigazgatási és diplomáciai ismereteket hallgatott az egyetemen, majd a külügyminisztérium munkatársa lett, ahol az izraeli álláspontot magyarázó és népszerűsítő “Hászbárá” programban dolgozott. Többször vett részt amerikai és kanadai egyetemeken tartott előadássorozatokon, majd a San Diegói Egyetemen volt az Izrael elleni bojkottmozgalom (BDS) ellen küzdő megbízott, a Zsidó Ügynökség (Szochnut) képviseletében. Visszatérte után ő felelt az afrikai országokkal való kapcsolattartásért.

Munkája mellett Dászetá aktív szerepet vállalt az etióp zsidókat sújtó hátrányos megkülönböztetés ellen harcoló szervezetekben. “Hiszek abban, hogy akarattal és elszántsággal bármilyen nehézség legyőzhető és bármilyen csúcs megmászható. Az alapelvem az, hogy az embernek mindig kihívások elé kell állítania önmagát.” – mondta a diplomatanő. “Dánielá már évek óta a hászbárá programban dolgozik, és ez így lesz itt is. Nagyon fontos, hogy az Etiópiából érkezett bevándorlók is részei legyenek ennek a munkának és ők is képviselhessék Izrael érdekeit a nemzetközi színtéren.” – jelentette ki Dáni Dánon, Izrael ENSZ-nagykövete.

Dászetá és Dánon

A haredi közösség elítéli a zavargókat

Az izraeli haredi közösség egyik legjelentősebb alakja, Chájim Kanievsky rabbi élesen elítélte a hetek óta tartó, szélsőséges haredi csoportok okozta rendzavarásokat. A rabbi a Játed Neemán című vallásos napilapban jelentette meg levelét, melyben a tüntetések résztvevőit “gazdátlan nyájnak” nevezte, akik “híján vannak a jámborságnak és megszentségtelenítik a Tórát”. A tüntetéshullám akkor kezdődött, amikor a rendőrség olyan jesivahallgatókat tartóztatott le, akik nem váltották ki a katonai szolgálat alól való mentesítésükről szóló igazolást.

A fiatalok egyébként mind jogosultak az igazolásra, ám nem voltak hajlandóak megjelenni a sorozóbizottság előtt, hogy azt átvegyék. A több városban és forgalmas útkereszteződésben megtartott demonstrációk során sok helyen leállt a közlekedés, és hatalmas torlódások alakultak ki. A tüntetők többször összecsaptak a rendőrökkel, akiket “náciknak” és “átkozott németeknek” tituláltak. Jeruzsálemben 120 tüntetőt vettek őrizetbe. “Émelygett a gyomrom, amikor láttam, hogy milyen kárt okoznak a Tórának, melynek tiszteletét a mélybe taszítják ezek a megvadult és kiüresedett fiatalok.” A haredi társadalom más jeles figurái is elítélték a “huligánok módjára viselkedő”, hangos kisebbséget, mely rossz hírét kelti az egész haredi közösségnek. Mose Gáfni, haredi parlamenti képviselő arra is felszólította a sajtó képviselőit, hogy ne nevezzék a rendbontókat haredinek, mert nem vállalnak velük közösséget.

Chájim Kanievsky rabbi

Szíriából lőtték Izraelt

Szombat hajnalban megszólaltak a légvédelmi szirénák a Golán-fennsíkon, óvóhelyekre kényszerítve a lakosságot, miután öt, Szíriából érkező tüzérségi lövedék csapódott be. A lövedékek nyílt területen értek földet, személyi vagy vagyoni kár nem keletkezett. Az izraeli hadsereg rakétái válaszképpen megsemmisítették a szír kilövőállásokat. Az első feltételezések szerint ismét a polgárháborúban szemben álló felek közötti összeütközések során véletlenül lőttek izraeli területre, ám a későbbi vizsgálatok szerint szándékos támadás történt. Ez összefüggésben lehet Ászád elnök múlt heti figyelmeztetésével, melyben súlyos következményeket helyezett kilátásba, ha Izrael folytatja “agresszív politikáját”. Az elnök haragját az váltotta ki, hogy izraeli vadászgépek megsemmisítettek egy légvédelmi üteget Damaszkusz közelében, miután a szír légvédelem rakétát lőtt ki a libanoni légtér felett járőröző izraeli repülőgépekre.

Izraeli tankok a szír határon

Új zsidó település

Két évtized után ismét új zsidó települést alapítanak Júdeában, a bibliai Siló közelében. Az első lépcsőben 102 házból álló Ámicháj elsősorban azoknak a családoknak biztosít lakhatást, akik az illegálisnak minősített Ámonából költöztek ki az év elején. “A mai döntés, melynek következtében felépülhet Ámicháj, történelmi jelentőségű. Húsz éven keresztül nem alapítottak új települést Júdea és Somron területén, most azonban visszatérünk a valódi cionista szellemiséghez. Ez a lépés jelentős változást jelez a politikában, s mindez Ámona egykori lakosainak ideológiai elkötelezettségének köszönhető.” – mondta Ávicháj Boáron, az ámonai közösség szóvivője. Benjámin Netánjáhu ezzel egy időben több száz új otthon felépítéséről tett bejelentést a “zöld-vonalon” túl fekvő területeken. Különösen nagy visszhangot váltott ki, hogy – szintén évtizedek után – ismét bővítik az egyik legszentebb város, Hevron zsidó lakónegyedét. “A válaszunk arra, hogy az UNESCO szerint idegenek vagyunk itt, nemcsak a szervezetből való kilépés, hanem a hevroni zsidó jelenlét erősítése is.” – mondta Jisáj Fleischer, a hevroni zsidó közösség szóvivője.

Épül az új település