Esterházy János a 20. század Közép-Európájának egyik „legtisztességesebb és legbecsületesebb” politikusa volt – jelentette ki Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke a szlovákiai magyar politikus halálának 60. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Az egész napos megemlékezést, amely felett Pető Tibor prágai magyar nagykövet vállalt védnökséget, a prágai Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért polgári szervezet rendezte meg.
Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a 2. világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A 2. világháború idején a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül ő nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvényt. Ennek ellenére a háború után hazaárulónak, fasiszta kollaboránsnak nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani, majd 25 év börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban, hamvai a Motol temető közös sírjában nyugszanak.
Schwarzenberg szerint Esterházyt a 2. világháború után azért kellett elítélni, mert „tanúja” volt olyan személyiségek korábbi politikai cselekedeteinek, akik a háború után fontos posztokat töltöttek be. „Esterházy az ő rossz lelkiismeretük volt” – vélekedett a cseh politikus, aki Esterházy János elítélését az egykori csehszlovák állam nagy hibájának minősítette.
Németh Zsolt kijelentette: „Esterházy életműve magyarként azt üzeni, hogy ha demokratikus Közép-Európát akarunk építeni, akkor abban az egymás iránti tiszteletből kell kiindulni”.
MTI