Tudta, hogy a 20. század eleje óta öt nagyszabású jiddis operát is írtak? És nem, nem a New York-i Second Avenue népszerű jiddis musicalekre vagy melodrámákra, és nem is a könnyed jiddis operettekre és zenés játékokra gondolunk, hanem valódi, nagybetűs operákra, méghozzá színtiszta jiddis nyelven!
Ha a válasza nem, ne féljen, mert nincs egyedül! Tulajdonképpen ez lehet az operatörténelem és a jiddis kultúra egyik legjobban, ugyanakkor nem szándékosan megőrzött titka.
Az első jiddis operát 1911-ben az orosz származású Samuel Alman (1877–1947) írta – kinek neve elsősorban az angliai kántorkörökben jól ismert zsinagógai zenével forrt össze. Az Acház királyt 1912-ben mutatták be Londonban, és ahogy címe mutatja az i.e. 8. században élt júdeai király uralkodását dolgozza fel a Királyok II. könyve és a szerző saját fantáziája alapján.
Az első jiddis opera alapvetően az ókori Júdeában élők Tórához való örömteli visszatérését mutatja be, miután a gonosz Acház király uralkodása véget ér, hiszen az uralkodó mindent megpróbált, hogy a zsidókat a romlott pogány útra térítse.
A cselekmény egy gazdag júdeai kereskedő, Uziel és szeretett felesége, Mirjám körül forog, akiknek Acház király azt parancsolta, hogy gyermeküket, Elifeletet máglyán áldozzák fel. Az emberáldozatot valójában Jehosuva – az alkirály feleségének – féltékeny dühe követeli, mert Uziel megtagadta, hogy romantikus kapcsolatba lépjen vele, ezért a kikosarazott Jehosuva Uzielt mint a rendszer árulóját jelenti fel a királynál.
Uzielt halálra ítélik, ezért Libanonba menekül, mindeközben pedig Mirjám a régóta hűséges zsidó szolgájával sikeresen kigondolnak egy tervet, hogy megmentsék Elifeletet és az áldozatot egy hasonmás babára cserélik. 15 évvel később, Acház halála és a zsidó vallás helyreállítása után Uziel – aki nem is sejti, hogy gyermeke életben van – hazatérhet Jeruzsálembe.
Az opera nagy örömünnep keretében fejeződik be, amikor a kohénok újra felvehetik a régóta tiltott papi funkciójukat és a levita kórussal együtt háromszoros papi áldásukat mondják el a megtisztított és helyreállított Szentélyre.
Mindez csak egy kis ízelítő – egy „firgericht” – Neil W. Levin most készülő Zsidó opera című könyvéből, melyet a YIVO oldalán közölt.
Fotó: Chabad.org