Ahogy az várható volt, az ENSZ megkérdőjelezte egy szuverén tagállam döntését arról, melyik várost tartja fővárosának. Továbbá azt is, hogy az Egyesült Államok melyik városban működtetheti a nagykövetségét. A döntés nemcsak az EU-t, de a visegrádiakat is megosztja.

Csütörtökön az ENSZ rendkívüli, külön e célból összehívott közgyűlése a várakozásoknak megfelelően megszavazta azt a határozatot, amely elítéli Donald Trump Jeruzsálemet fővárosként elismerő nyilatkozatát, és arra szólítja fel a tagállamokat, hogy ne kövessék az amerikai példát, és ne költöztessék át nagykövetségeiket Jeruzsálembe. Az amerikai elnök és Nikki Haley ENSZ-nagykövet is előzőleg kilátásba helyezték, hogy az ellenük szavazó országoktól a jövőben megvonják az amerikai segélyeket.

A szavazás érdekessége azonban, hogy míg 128 állam igennel szavazott, kilenc nemet mondott, 35 pedig tartózkodott, köztük Magyarország, Csehország, Horvátország, Lengyelország és Románia. Bogyay Katalin magyar ENSZ-nagykövet az MTI kérdésére elmondta, hogy a hivatalosan szavazatmagyarázatnak nevezett rövid felszólalásában azt hangsúlyozta: Magyarország nem kommentálja az Egyesült Államok külpolitikai döntéseit, álláspontja a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatban nem változott. A tartózkodásokat azonban megfigyelők az EU-n belüli, Izraellel szembeni konszenzus felrúgásaként értékelték. Sőt, a lépés a V4-eket is megosztja, hiszen a visegrádiak közül Szlovákia például szintén a többséggel szavazott. Az EU korábbi közös álláspontja az volt – és ezt magyar vezetők is deklarálták -, hogy Jeruzsálem státusát egy majdani izraeli-palesztin békemegállapodásnak kell rendeznie.

Izrael számára azonban ez az opció azért elfogadhatatlan, mert a vitatott kelet-jeruzsálemi területeken találhatók a zsidóság szent helyei, így a Templomhegy és a Siratófal, amelyek közel húsz évig illegális jordániai megszállás alatt voltak. A zsidó állam az 1967-es hatnapos háború idején szabadította fel és egyesítette Jeruzsálemet. Izraeli vezetők most mindenesetre nagyra értékelték, hogy sok tagállam nemmel szavazott, tartózkodott vagy jelen sem volt a szavazásánál.

A közgyűlés rendkívüli ülését azután hívták össze, hogy az Egyesült Államok hétfőn megvétózta az Biztonsági Tanácsban (BT) az egyiptomi határozattervezetet, amely semmisnek és bármiféle jogi vonzatot nélkülözőnek nyilvánította volna a Jeruzsálem státuszára vonatkozó egyoldalú döntéseket. A megvétózott határozattervezet azt követelte volna az amerikai elnöktől, hogy vonja vissza döntését, mellyel elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A dokumentumot a 15 tagú BT 14 tagja támogatta.

A csütörtöki szavazás után Nikki Haley megvédte kormánya álláspontját: „A döntés nem befolyásolja a végleges jogállást, beleértve Jeruzsálem határait. A határozat nem zárja ki a két államra vonatkozó megoldást, ha a felek egyetértenek vele. (…) Az Egyesült Államok át fogja költöztetni a nagykövetségét Jeruzsálembe. Ez az, amit az amerikaiak akarnak. És ez a helyes. Semmilyen ENSZ-szavazás nem lesz hatással az amerikai döntésre” – mondta Haley.

Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője viszont „Palesztina győzelmeként” értékelte a döntést, és közölte, folytatják küzdelmüket a „megszállás” ellen, hogy létrehozhassák saját államukat, Kelet-Jeruzsálem fővárossal. Mindeközben azonban az izraeli hírszerzéshez közel álló források arról számoltak be: maga a palesztin elnök azért nem volt jelen a New York-i szavazáson, mert az elmúlt napokban Rijádban és Abu Dhabiban tartózkodott, ahol a szaúdi és az emirátusokbeli vezetőktől is igen kemény hangú kioktatást kapott. A nagyhatalmú arab vezetők állítólag arra próbálták rábírni Abbászt, hogy bár fontos küzdenie Jeruzsálemért, ne tartsa hadüzenetnek Trump deklarációját, és ne szövetkezzen az ügyben az Amerika-ellenes Erdogan török elnökkel.

Az ENSZ sajátos működésére utal, hogy bár az elmúlt évtizedek és napjaink is bővelkedtek és bővelkednek háborúkban, népirtásokban, súlyos atrocitásokban (pl. éppen a mostani közgyűlést összehívó Jemenben, de ide vehetjük a mianmari rohingyák tragédiáját is), a világszervezet fennállása óta az ENSZ-közgyűlés mindössze a tízedik (!) rendkívüli ülését hívták össze. A legutóbbit 2009-ben, éppen Kelet-Jeruzsálem és a palesztin területek ügyében. Az ENSZ és különböző szervezetei olyannyira a zsidó államra fókuszálnak, hogy a közgyűlés december elején egyetlen napon hat Izrael-ellenes határozatot fogadott el, azokat egyébként akkor a magyar küldött is megszavazta.

A nemzetközi diplomácia Izrael-ellenességére és kettős mércéjére még a Forward baloldali zsidó lap is felfigyelt, emlékeztetve arra, hogy de facto most is elismerik Jeruzsálemet fővárosnak, hiszen ott folytatják politikai tárgyalásaikat, ráadásul a Nyugat-Jeruzsálem feletti izraeli fennhatóságot senki sem kérdőjelezi meg, senki nem tartja annak státusát tárgyalási alapnak. A neves publicista, Alan Dershowitz pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nem az 1995-ös amerikai törvényből következő  Trump-deklaráció borította fel a status quo-t Jeruzsálemet illetően, hanem az, amikor egy évvel ezelőtt a távozó Obama elnök keresztülvitte a Biztonsági Tanácson a hírhedt határozatot, amely a város zsidó negyedét, a Siratófalat és a Hadassza kórházhoz vezető utakat is „Izrael által megszállt területeknek” nevezte.

Zsido.com/MTI

Kép: Wikipedia