Életének 93. évében dr. Schweitzer József, nyugalmazott országos neológ főrabbi, egyetemi tanár visszaadta lelkét teremtőjének.
Schweitzer professzor 1922-ben, Veszprémben született. Tanulmányait Budapesten végezte, 1940-ben, a Pesti Izraelita Hitközség Reálgimnáziumában érettségizett. A II. világháború idején munkaszolgálatra hurcolták, majd bujkálni kényszerült. A háború után egyetemi tanulmányait párhuzamosan végezte az akkori Pázmány Péter Egyetemen (ma ELTE Bölcsészettudományi kar) és a Rabbiképző Intézetben. 1946-ban bölcsész diplomát szerzett, majd 1947-ben avatták rabbivá. 1981-ig Pécsett működött rabbiként, majd a Budapesti Izraelita Hitközség főrabbijává jelölték ki, később neológ országos főrabbinak választották. Ezt a pozíciót 2000-ig töltötte be. 1985-1997-ig vezette igazgatóként az Országos Rabbiképző Intézetet, melynek a ’60-as évektől volt tanára.
Élete során számtalan kitüntetéssel díjazták munkásságát: többek között a Magyar Köztársaság tisztikeresztjével és Franciaország Becsületrendjével is kitüntették. Tanárként és rabbiként több nemzedéket oktatott a zsidó vallás értékeire. Könyvei elsősorban a magyar zsidóság történetével, és zsidó vallásjogi kérdésekkel foglalkoznak.
Schweitzer József professzor életének utolsó éveiben aktív tagja volt a Keren Or zsinagóga közösségnek. A magyarországi zsidóság emblematikus alakja volt, életének 93. évében hunyt el.