Egy jeruzsálemi aukciós ház a Báál Sem Tov egy ruhájának darabját, illetve a „peschischai szent zsidó” pipáját kínálja megvételre.

A Kedem Aukciós Házban két, jelentős történelmi és vallási értékkel bíró tárgyat mutattak be a nagyközönségnek, melyek a héten kerülnek kalapács alá: egy szövetdarabot, mely a Báál Sem Tov köpenyéhez tartozott egykor, valamint egy pipát, ami annak idején Jáákov Jicchák Rabinowitz rabbi tulajdona volt.

Jiszráel Báál Sem Tov rabbi – rövidítve „Best” – a hászid mozgalom alapítója volt, a XVIII. században élt Ukrajnában. Jáákov Jicchák Rabinowitz rabbi pedig, aki a XVIII-XIX. század fordulójának Lengyelországában élt, a hászidizmus guri ágát alapította meg. Sok helyen a Jehudi Hákádos, a peschischai (Przysucha, Lengyelország) szent zsidó néven ismerik.

A Báál Sem Tov köpenyéből származó textildarab szőtt, virágdíszes anyag. A családi hagyomány szerint a Báál Sem Tov köpenyéből származik, melyet 26 éves korától egészen a hatvan éves korában bekövetkezett haláláig viselt. A csernovici rebbe, Chájim Tirer rabbi leszármazottai adták egymásnak nemzedékről nemzedékre családi örökségként, akinek lánya a Báál Sem Tov unokájához ment feleségül. Az anyagdarab családon belül öröklődött egészen legutolsó tulajdonosáig, Bráchá Máor asszonyig, aki a csernovici rebbe, Chájim Tirer rabbi egyenesági leszármazottja volt. Ő a tel-avivi Efrájim Gutman rabbira hagyta az örökséget, akinek az otthonában élete utolsó éveiben gyakran vendégeskedett. Az anyagdarabhoz tartozik a romániai születésű Gutman rabbi szignált levele arról, hogy a hagyatékot Bráchá Máor asszonytól kapta, valamint a huszakov-tel-avivi rebbe, Efrájim Dov Teitelbaum rabbi igazolása is.

A köpeny

A másik, árverésre kínált darab egy ezüstözött tajtékpipa, mely korábban a peschischai szent zsidóé volt, és az ő leszármazottai adták tovább egymásnak nemzedékről nemzedékre, egészen a legutóbbi időkig. Először a Jehudi Hákádos fiához, a bykhawi Nechemijához került, majd az ő unokaöccse, a parysowi Ávráhám rabbi örökölte, aki unokájának, Málkának, illetve az ő férjének, Becálel Hálévi rabbinak adta hozományként. Ezután fiukhoz, a haifai Áser Ferensz rabbihoz került, aki a jelenlegi tulajdonosok apja.

A pipának különleges jelentősége van a hászid hagyományban: a hászid mozgalmak spirituális vezetői különleges tetteket hajtottak végre pipázás közben. Azt mondják, hogy amikor a Báál Sem Tov megmutatta tanítványának, az osztrohi Dávid rabbinak az „Új Egeket”, melyeket a pipázás közben folytatott, különleges kabalisztikus meditációja révén alkotott, Dávid rabbi azonnal elájult félelmében. Voltak rebbék, akik az egykori jeruzsálemi szentély aranyoltárának izzását látták a pipájukban.

A pipa

A hászid hagyományok szerint a Jehudi Hákádos számos csodás tettet vitt véghez pipázás közben, ahogy azt egyszer ő maga mesélte, amikor ellopták a pipáját, mivel, mint mondta: „Amikor pipáztam, nagy dolgokat vittem véghez, és képes voltam arra, hogy nagy és szent bőséget szerezzek a zsidó nép számára”. A legenda szerint a Jehudi Hákádos ezután azt mondta, hogy kedvelt tulajdona záros határidőn belül vissza fog kerülni hozzá, és valóban, csodálatos módon hamarosan felbukkant.  A pipát a tolvaj eladta a megye kormányzójának, ám a férfi nyelve azonnal fájdalmas sebekkel és kiütésekkel telt meg, ahogy megpróbált szívni a pipából. A varsói rabbi, Dov Beris Meislish mesélte, hogy úgy hallotta: a Jehudi Hákádos ugyanazokra a gondolatokra koncentrált pipázás közben, mint a kohén hágádol, vagyis a jeruzsálemi Szentély főpapja, amikor az illatáldozatot hozta jom kipurkor a Szentélyben.

Forrás: Arutz7