A litván parlament tervei szerint Jouzas Luksa-Daumantas emlékévnek nyilvánítják 2021-et. A példaképnek állított személy 1941-ben, az ország náci megszállása utáni napokban részt vett Kovnóban (Kaunas) a „lieukisi garázs-mészárlásnak” nevezett pogromban, melynek során a helyi lakosok halálra vertek és kínoztak több tucat zsidót.
Az emlékév ötlete a törvényhozás Oktatási és Tudományos Bizottságától ered.
Luksa-Daumantas egy nácibarát litván milícia, a Litván Aktivista Front vezetője volt. Az említett pogromot is e társaság tagjai hajtották végre, több száz ujjongó helyi lakos szeme láttára. Az esetről számos fényképfelvétel készült, melyeken látni, hogy az elkövetők méretes vascsövekkel verték agyon áldozataikat. Olyan eset is volt, amikor a milícia tagjai nagynyomású vizestömlőt nyomtak le az áldozatok torkán és azzal ölték meg őket.
Luksa-Daumantas részvételét a mészárlásban több túlélő is tanúsítja, ahogy ez egyikük, Aleks Faitelson 2006-ban megjelent könyvében is áll. Emellett az Izraeli Litvániai Zsidók Szövetségének korábbi elnöke, Joseph Melamed egy 1999-ben megjelent könyvében azt írja, hogy egy olyan fotón azonosította Luksa-Daumantast, mely a mészárlás közben készült.
Luksa-Daumantas támogatói szerint mindezekből semmi sem igaz és hősük a szovjet megszállás ellen harcoló hazafi volt.
„Jouzas Luksa-Daumantas partizán volt, a Litvánia szabadságáért küzdő legfontosabb harcosok egyike. Litvánia függetlenségét védte, a szabadságért állt ki a vasfüggöny mögött” – áll a törvényjavaslat indoklásában. A tervek szerint külön költségvetésből finanszíroznak majd olyan programokat az iskolák számára, melyek keretében a tanulók megismerhetik „Luksa-Daumantas hősiességét”.
A javaslatot június 30-án elfogadta a litván parlament, ellenszavazat nélkül, egyetlen tartózkodással, mellyel egy zsidó képviselő, Emanuelis Zingeris élt.
A törvénytervezet kiváltotta több zsidó szervezet tiltakozását. „Nem lehet megindokolni egy ilyen döntést Európa egyik szilárd demokráciájában” – mondta Dovid Katz, a holokauszt európai emlékezetével foglalkozó Defending History elnevezésű szervezet elnöke. Az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) és a Litvániai Zsidó Közösség közös levélben fordult a litván parlament, a Seimas elnökéhez, hogy a döntés megváltoztatását kérjék.
„Arra kérjük Önt, hogy ne tegyen olyan lépést, amely a Litván Aktivista Front egyik vezetőjének vagy más tagjának elismerését jelentené. Ehelyett e kérdések megítélését bízza a litván elnök által kinevezett, a náci és a szovjet rendszer bűncselekményeinek feltárásával foglalkozó nemzetközi bizottságra, hogy az ország történelmének e tragikus időszakát objektív színben láthassuk. Elképzelhető, hogy nem lehet megdönthetetlen bizonyítékot szolgáltatni arról, hogy Luksa-Daumantas nyolcvan évvel ezelőtt, a zsidók üldözése során háborús bűncselekményekben vett részt, de nem ez a lényeges elem a Seimas állásfoglalásában. Manapság az az elfogadott trend a nyugati világban, hogy azon történelmi nagyságok, akik rasszista, antiszemita vagy más szélsőséges nézetet vallottak, nem számíthatnak a jelenkor tiszteletére. Litvániának is ezen az úton kellene járnia” – áll a levélben.
zsido.com
Forrás: TOI