DÁVID ZSOLTÁRAI
Csecsemők – az ellenség ellen
„A karmesternek, Gititre, Dávid zsoltára. Örökkévaló Istenünk, mily fenséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet! Gyermekek és csecsemők szája által építed hatalmadat elleneiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszút forralót. Ha látom az eget, kezed alkotását, a Holdat és a csillagokat, amiket ráhelyeztél. Mi a halandó – mondom – hogy törődsz vele, és az emberfia hogy gondod van rá? Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél; dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg. Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent lábai elé vetettél: a juhokat és marhákat mind, a mezei állatokat is; az ég madarait, a tenger halait, amelyek az óceán ösvényeit járják. Örökkévaló Istenünk, milyen fenséges a te neved az egész földön!” (8. zsoltár)
Első látásra semmi kapcsolat nincs e között a zsoltár és az ezt megelőzők között. Itt nem üldöznek senkit; itt Istennek a világegyetem nagyszerűségében megnyilvánuló dicsőségét zengi a költő. Bizonyos kettősség – hogy ne mondjuk ellentét – jellemzi az ember kisebbségi érzését a világmindenséggel szemben. Ugyanakkor az ember az, aki ura a teremtésnek, és maga a Teremtő az, aki a kezébe adott mindent, olymódon hogy az ember csak „kevéssel kisebb Istennél”.
Ámosz Cháchám, a Dáát Mikrá kommentátora, nemzedékünkre vonatkoztatja az említett kettősséget, amely manapság még sokkal élesebben jelentkezik. Egyrészt az ember már nemcsak a tengereket uralja, hanem az űrt is, és a holdat is megjárta, a tudomány eredményei soha nem ismert területeket tártak fel; másrészt pedig az ember – mindezzel együtt – olyan gyengének és elhagyatottnak érzi magát, hogy ezt az érzést az elért eredmények nemcsak, hogy nem csökkentik, hanem éppenséggel hatványozzák; az emberi gonoszságról nem is beszélve, ami ugyancsak igen erősen hat napjainkban. Így a zsoltár mondanivalója igencsak aktuális – mondja Ámosz Cháchám.
Modern kommentátorok rámutatnak egyes gondolatbeli hasonlóságokra zsoltárunk és a teremtés könyvének (1Mózes) első fejezete között, amely az égről és a földről; a Holdról („a kis világítótest”-ről) és a csillagokról, valamint az ember szerepéről szól, mondván hogy az ember uralkodjon a tenger halain, az ég madarain, az állatokon és az egész világon (uo. 26.). A gondolat: a világ nagy és nagyszerű; Isten teremtette, és az ember gondjaira bízta.
A zsoltár elején említett Gitit jelentése homályos – a szónak több különböző értelmezése is van. Van, aki azt mondja, ez egy régi hangszer, esetleg hárfa amely Gát városából származik, „ahol hangszerkészítő szakemberek laknak” (Rási). Jonatán ben Uziél, aki ősi hagyományok alapján fordította a Bibliát és így a Zsoltárok könyvét is – azt mondja, hogy ez egy „hegedű ami Gát városából származik”. Mások szerint egy dallamról van szó, amit a szőlőtaposók szoktak énekelni (gát – héberül szőlőprés). Erre azt mondja Ibn Ezra hogy ez így értelmetlen. Szerinte ezt a zsoltárt Dávid a Gát-beli Ovéd-Edom családfájának ajánlotta, akik leviták voltak.
Csecsszopók szájából…
A kisdedek motyogása, a csecsemők által hallatott értelmetlen hangok dicséneknek számítanak az Örökkévaló fülében, aki erre alapozza hatalmát a Gonosszal szemben, vagyis a kisgyerekek ártatlan és naiv hite az, ami megdönti a hitetlen istentagadók érvelését (Hirsch). Ezen felül a chászid felfogás a kis gyerekek Tóra-tanulását oly nagyra értékeli, hogy ennek érdekében bocsát meg az Örökkévaló a vétkes zsidóknak, és jön el a megváltás.
Több neves kommentátor hangsúlyozza a csodát, ami egy csecsemő szopás által történő táplálásban található. Mecudot Dávid (Altschuler) szerint „a csecsemő szája, ami zárva van amikor a magzat az anyaméhben van, majd kinyílik amikor a gyermek megszületik és ő anyja emlőjéből szopik – ebből a csodálatos dologból alapoztad meg, hogy meg- és elismerjék hatalmadat, mivel ez nem automatikusan bekövetkező, természet adta dolog”.
Kimchi (Rádák) még jobban kiemeli a szoptatás csoda voltát, részletezve az anatómiai jelenségeket, amelyek az isteni elrendelést bizonyítják, mivel hogy nincsenek véletlenek: „…az első csodák egyike az embernél miután megszületett, az a szopás… az embernek hálát kell adnia Istennek, és elismeréssel kell adóznia csodálatos tettei iránt, amiket Ő az égen és földön tett… attól a pillanattól, hogy a csecsemő a világra jön, és szopás által táplálkozik – látszanak az Örökkévaló csodálatos tettei és az emberrel szemben megmutatkozó kegye. Ezért mondja » alapoztad« hatalmadat… mivel ugyanúgy, ahogy az alapzat a ház alapja, a szoptatás az ember első indíttatása, ahhoz, hogy megismerje Isten kegyét, születésétől fogva… mivel az Örökkévaló egy tűnagyságú lyukat teremtett az emlőben, nem nagyobbat, mivel ha nagyobb lenne, akkor szopás nélkül jönne a tej, és a csecsemő megfulladna… de nem is kisebbet, nehogy a kisded belefáradjon a szopásba, és megfájduljon az ajka, hanem mindent a megfelelő mennyiségben és nagyságban… és ebből az ember felismerheti, hogy a világon minden az isteni terv szerint történik és nem véletlenül”.
A Szináj hegyi kezesek
Nem csoda, ha a Midrás a csecsemőket a Tóraadással kapcsolatos parabola főszereplőiként alkalmazza:
Amikor az Örökkévaló a Tórát adta a zsidó népnek a Szináj hegyen, azt mondta nekik: adjatok nekem kezeseket, hogy betartjátok a Tóra törvényeit. Azt válaszolták, hogy majd az ősatyák lesznek a kezesek, de ezt Isten nem fogadta el mondván, hogy az ősatyák már eleget tartoznak neki.
És kik azok akik nem tartoznak? – kérdezték.
Ezek a csecsemők, a kisdedek.
Erre elhozták csecsemőiket, akik éppen most születtek, meg azokat is akik még anyjuk hasában voltak, meg a szopós babákat is, és az Örökkévaló megkérdezte őket, vállalják-e a kezességet, hogy szüleik betartják a Tórát – és ha nem akkor ők lesznek a felelősek ezért. Azok igennel válaszoltak, és az Örökkévaló felmondta nekik az egész Tíz Parancsolatot és ők mindegyikre igennel vagy nemmel válaszoltak, mire azt mondta nekik, hogy általatok, a ti szátokból, adom a Tórát a zsidóknak, ahogy írva van „Gyerekek és csecsemők szájából…” (Midrás Sochér Tov).
(folytatása következik)
Naftali Kraus
Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 16. szám – 2014. augusztus 6.